Ugyan meglehetősen tág becslést adott, de az előbbi kérdésben vállalkozott a kalkulációra a Fidesz frakcióvezetője. Rogán Antal a HírTV P8 című műsorában azt mondta, hogy a tisztességtelenül beszedett pénzek visszatérítése (ez a még élő hitelszerződéseknél vélhetően a tőketartozás összegét csökkenti majd), az eredeti kamatfeltételek helyreállítása, valamint a devizahitelek a piacinál kedvezőbb árfolyam melletti forintosításának köszönhetően az ügyfelek havi törlesztőrészlete 25–40 százalékkal csökkenhet.
A jelentős szórás egyik oka, hogy a bankok még csak most kezdik el összeszámolni, hogy az érintett volt és jelenlegi ügyfeleiknek mennyi jár vissza, így erről pontos adatok még nem állnak rendelkezésre. Emellett a kormány sem döntött még az elszámolás módjáról, amely szintén jelentős hatással lehet arra, mennyivel csökken a törlesztő. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank becslését alapul véve, amely a teljes bankszektor esetében 600–900 milliárd forintos költséggel számol, az árfolyamrés és a kamatemelés visszatérítése számításaink szerint 15–30 százalékkal csökkentheti a törlesztőrészletet.
Ebből az következik, hogy a devizahitelek forintra váltása során már csak tízszázalékos diszkontot adna a kormány az árfolyamból. Persze a bankoknak ez a „kicsi” is nagy érvágást jelent: a jelenlegi állományi adatokkal számolva csak a devizaalapú lakáshitelek kivezetésénél egy ekkora kedvezmény 178 milliárd forintos mínusz a pénzintézeteknek, míg az öszszes lakossági devizaalapú hitel forintosítása esetén már 360 milliárd.
Ám valószínűleg a veszteségszámláló itt még nem áll meg. Ugyan a kormány most az elszámolásból kihagyta a végtörlesztőket, illetve azokat, akiken a Nemzeti Eszközkezelő segített, ám ez nem jelenti azt, hogy ők ne perelhetnének.
A több mint ezer devizahiteles ügyben érdekelt Léhmann György szerint pedig a Kúria jogegységi döntése alapján támadható a bíróságon az a banki gyakorlat, hogy a teljes árfolyamkockázatot ügyfeleikre hárították. Az ügyvéd úgy látja: a már említett elemek mellett a hitelszerződéseknek még tucatnyi olyan része van, amelyet vizsgálni kell.
Tájékoztatása szerint egyik ügyében a Fővárosi Ítélőtábla most éppen ezt teszi: megvizsgálja például az elidegenítési és terhelési tilalommal kapcsolatos kikötéseket, a fedezetkiegészítésre vonatkozó előírásokat, a szerződés felmondásának lehetséges okait, a késedelmi kamat és a hitelkeret-beállítási jutalék mértékét, valamint az átütemezési, a végtörlesztési, a fedezetkezelési és a szerződésmódosítási díjakat. A kérdés minden esetben ugyanaz: az ügyfelek számára ezek a tételek átláthatóak és így tisztességesek voltak, vagy sem.
