Ideális alkalmi terep
A biztonságtechnikai szakértő – aki korábban több mint tíz évig az egyik nagy áruházlánc országos biztonsági igazgatója volt – azt mondja: érdemes lenne vizsgálni, hogyan változott a rablások száma, az elkövetések jellege ahhoz képest, amikor még a dohányboltok a vásárlók által sűrűn látogatott helyeken, például hipermarketek üzletsorán is működhettek.
|
Helyszínelés fegyveres rablás után – minden hétre jut legalább egy támadás
Mihádák Zoltán / MTI |
Csikós szerint olyan kockázatelemzésre lenne szükség (vagy ha ilyen készült, akkor nyilvánosságra kellene hozni), amelyből kiderül, hogy pontosan milyen elkövetési módok jellemzik a trafikrablásokat, s az érintett hatóságok és szakmai szervezetek bevonásával kellene megtalálni a trafikosok számára is vállalható biztonsági megoldást.
Ami egyelőre biztosnak tűnik, hogy a trafikokat támadó rablók egy része alkalmi bűnöző, pillanatnyi ötlet nyomán dönt úgy, hogy kirabolja a dohányüzletet. Ha ez így van, a trafik jellegzetességei, vagyis a kicsi zárt tér, a fóliázott üveg, a jellemzően magányos eladó nagyon is bátorítja az alkalmi rablókat. Ráadásul ebben az elkövetői körben jellemzőbb, hogy adott esetben a tetthelyen elveszítik uralmukat az idegeik felett, bepánikolnak, és a vagyon elleni bűncselekménynek indult törvénysértés végül súlyosabb ügybe torkollhat.
Az elkövetői kör másik részét azok a valamivel rutinosabb rablók jelentik, akik előre eltervezik az akciót, így akár többször is próbavásárlást, terepszemlét hajtanak végre a kiszemelt helyszínen. Csikós szerint az ilyen esetek felderítési valószínűségét nagyban növelné, ha a jelenlegi adatvédelmi szabályokkal szemben nem három napig, hanem jóval hosszabb ideig lehetne tárolni a trafikok biztonsági kameráinak a felvételeit. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a tervezgetés és az akció végrehajtása között akár 30–60 nap is eltelhet – az adatvédelmi szabályoknak pedig egy napig is éppúgy meg kell felelni, mint 30 napig.
Nem rettent el a kamera
A biztonsági szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a trafikosoknak ma is számos lehetőségük van arra, hogy elhárítsák vagy csökkentsék a rablás bekövetkeztének a kockázatát. A közvélekedéssel szemben a dohányboltokban alkalmazott videokamera-rendszernek jellemzően nincs elrettentő hatása, annak inkább később, a rabló felderítésében van szerepe – már ha sikerül beazonosítani a gyakran szemcsés, rossz minőségű felvételről az elkövetőt. Ugyan a trafikosok is próbálnak spórolni a videokamerákon, ám az sem ritka, hogy hozzáértés híján drága pénzen (egy minőségi kamerarendszer ára 30–120 ezer forint között van) gyenge felbontású kamerákat vásárolnak.
Úgy véli, hogy a trafikokban – kockázati elemzés alapján – lenne helye más biztonsági berendezéseknek, így például bizonyos helyeken kiadóablakot lehetne szerelni az üzletre, vagy a távfelügyelet is megoldás lehet. Utóbbi azt jelenti, hogy a rablót egy megfigyelőközpontból, az üzletben elhelyezett hangszórót használva felszólítják, hogy hagyja el a helyiséget, s így az elkövető számára egyértelművé válik, hogy az eladó nincs egyedül. Külföldön bevett módszer – illetve elvétve Magyarországon is előfordul – a füstbomba alkalmazása, így az ilyen készülék rablásnál egy pillanat alatt sűrű, átláthatatlan füsttel borítja el a helyiséget, lehetetlenné téve a rablónak az akció folytatását és az erőszakos fellépést az eladóval szemben.
Sok trafik, sok támadás
Bár a kaposvári tragédia, az emberöléssel végződő trafikrablás után a kormányoldalon is felmerült, hogy felül kellene vizsgálni a trafiktörvény vonatkozó előírásait (a jogszabály ugyan nem írja elő a kirakatok lefóliázását, de azt igen, hogy az utcáról ne lehessen belátni az eladótérbe), a kormány egyelőre nem tett semmit az ügyben. A tragédiát követő napokban Szita Károly polgármester még arra szólította fel a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM), hogy módosítsa a trafikokra vonatkozó szabályokat, és törölje el az üzletek átláthatatlanságát előíró passzusokat. (A terület amúgy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozik.)
A trafikrendszer atyja, Lázár János kancelláriaminiszter pedig már úgy fogalmazott, hogy amennyiben mutatnak neki konkrét adatot a fólia és a rablás valószínűsége között, akkor módosítanak a jogszabályon. Bár időközben nyilvánosságra került, hogy a trafikokat jóval gyakrabban rabolják ki, ám ez láthatóan nem győzte meg a kormányoldalt, így Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár valamivel később már úgy látta, hogy azért ér támadás sok trafikot, „mert sok dohánybolt van az országban”. Kerestük az NGM-et, hogy a sorozatos trafikrablások nyomán tervezik-e módosítani a dohányboltokra vonatkozó szabályokat, ám a minisztérium nem válaszolt kérdéseinkre.
Öt év alatt közel ezer eset
A trafikrendszer elindulása, 2013 júliusa óta összesen 878 esetben indult eljárás valamilyen, dohányboltban elkövetett bűncselekmény miatt – írta válaszában Pintér Sándor belügyminiszter Varju László DK-s képviselő kérdésére. Pintér azt nem fejtette ki, hogy ebből mennyi volt a tényleges rablás és mennyi az egyéb törvénysértés, például bolti lopás vagy betörés.
A súlyosnak ható adatokat Pintér a maga részéről azzal fejelte meg, hogy a parlament rendészeti bizottságának múlt keddi meghallgatásán közölte: a trafikok nagyobb támadási aránya azzal magyarázható, hogy „viszonylag sok pénz van ott és csak egyetlen alkalmazott”, sikeresen ráerősítve ezzel a könnyű zsákmánynak vélt trafikokról szóló sztereotípiákra. Mint emlékezetes, a halálos kimenetelű kaposvári trafikostragédia is rámutatott, hogy a közvélekedéssel szemben a dohányboltokban valójában jobbára csak pár tízezer forint készpénz található, a kasszákat gyakran ürítik, komoly fogásra esélyük sincs a rablóknak.
