A cég nem reagált megkeresésünkre, hozzá közeli forrásoktól viszont úgy tudjuk, a tulajdonos olasz ENI világméretű stratégiája okán inkább válna meg a hálózattól, mint az „ügyfeleket” jelentő szolgáltatótól. Ezért drákói költségcsökkentésekről döntöttek, a létszám mérséklődött, és a hálózatra sem költenek többet a legszükségesebbnél.
Ha a központi közszolgáltató valóban eszközök nélkül venné át a szolgáltatást, az elméletileg az áram- és gázszolgáltatók esetében menne a legkönnyebben. A lakosságot csupán néhány nagy szereplő látja el, és a számlázás-ügyfélszolgálat, illetve a hálózat már évek óta különválasztott.
A Főgáz kivételével valamennyi magántulajdonú, bár a központi gerinchálózatok az áram esetében az állami MVM, a gáznál pedig a Mol kezében vannak. Noha a közvélekedés szerint az új modell központi szereplője a Főgáz lehet, furamód pont e társaságtól tájékoztatták úgy lapunkat, hogy a témában nem folytatnak tárgyalásokat. Az E.ON lakossági szolgáltatóját és gázhálózatát a megkeresésünket elhárító MVM venné meg, de a tárgyalások befagytak. A GDF Sueznél figyelik a lehetőségeket.
Az EDF Démásznál megismételték: anyagi helyzetüket a vezetékek után kivetett évi több mint száz forint/méter adó befolyásolja alapvetően, mert nekik a leghosszabb a hálózatuk, és sok tanyát is el kell látniuk. Emiatt ott is csak a legszükségesebb karbantartásokra futja.
A központi közműszolgáltató lehetséges működési modellje az lehet egy szakember szerint, hogy a tevékenységet örömmel átadnák az államnak a cégek, mivel a lakosság ellátása veszteséges. Ha pedig a hálózat fenntartási költségei mellett a fejlesztési forrásokat is hivatalosan megkapnák, akár az árba épített garantált nyereségükről is lemondanának. Ugyanakkor egy ilyen új állami társaságnak többek között az általa forgalmazott terméket is meg kell vásárolnia, ami több mint ezermilliárd forint, és az ügyfélszolgálatok működtetése sem könnyű: ebben az esetben az áram-, a gáz- és a vízhasználó fogyasztók évi körülbelül tízmillió hívását is kezelni kellene.
A több száz cég által képviselt távhőszektort a rezsicsökkentés kevéssé sújtotta, mert a közműhivatal az áramszámlából beszedett összegekből a veszteségeiket ellentételező támogatásokat nyújt a társaságoknak. A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége még nem kapott kormányzati szintű felkérést, de a megjelölt munkacsoport tagjaival már felvették a kapcsolatot – tájékoztatták lapunkat az érdekképviseletnél.
Az ügyfélközpontú, olcsó, stabil működés a társaságok számára a versenyképességet, a hosszú távú működést biztosítja, ami szerintük a kormány szándékai között is szerepel. A zömében önkormányzati szektorban kakukktojásnak számító, francia hátterű Dalkiánál lapunknak azt mondták: nem ismerik a közműholdinggal kapcsolatos kormányzati terveket, a téma a két fél stratégiai partnerségi megállapodásakor nem merült fel.
Jön a hulladék is
A hulladékágazatot illetően Nagy György, a Köztisztasági Egyesülés igazgatója a kormányhatározatokból azt a következtetést vonja le, hogy a különböző szektorokat két hullámban kezelik, és a hulladékágazat a másodikba kerülhet. Cégszámcsökkenés megfigyelhető, de tulajdoni gondok nincsenek, hisz a törvény megtiltotta magáncégeknek a tevékenység végzését. Értelmezésük szerint ágazatukban a tarifastop ez év végéig érvényes. (M. I.)
