A takarékok többségét tömörítő érdekvédelmi szervezet, a Demján Sándor vezette Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) előbb tavaly júliusban az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult az integrációs törvény, illetve a szövetkezeti szektor átalakítása miatt, majd a Fővárosi Törvényszéken is pert indított. Utóbbira azért volt szükség, mert az MFB és a Magyar Posta tavaly év végén pályázatot írt ki a Takarékbank többségére, az OTSZ pedig így kívánta megakadályozni, hogy a győztes Magyar Takarék Zrt. még azelőtt átvegye az irányítást, hogy az Ab döntést hozhatna kérdésben.
Az OTSZ végül célt ért, a törvényszék bírája megtiltotta a Takarékbank-részvények értékesítését az Ab-határozatig. (Igaz, csak a Magyar Postánál lévő papírok eladását, mivel csak ezt a csomagot érintette az említett integrációs törvény, az MFB a jogszabálytól függetlenül szerezte részvényeit.) Erre válaszul a Magyar Takarék mögött álló befektetők (a társaság tucatnyi takarékszövetkezet, illetve az azokhoz kötődő magánszemély, valamint az FHB-bankcsoport tulajdonában, utóbbi a társaság legnagyobb, de nem többségi részvényese) a Takarékbank április végi éves rendes közgyűlésére javaslatot terjesztettek be részvényre váltható kötvények kibocsátásáról.
A kötvényeket kizárólag a Magyar Takarék jegyezheti le, és akkor váltanák át részvényre, ha valamilyen okból (értsd: az Ab döntése miatt) a cég nem szerzi meg éven belül a Magyar Postánál lévő papírokat – vagyis így a Magyar Takarék mindenképpen átveheti az irányítást a Takarékbank, és azzal teljes takarékszövetkezeti szektor felett.
|
Vojnits Tamás kormánybiztosként vezényelte le az átalakítást, mostantól vezérigazgató-helyettesként segíti a Takarékbankot
Kurucz Árpád / Népszabadság |
A javaslattal kapcsolatban azonban az előterjesztők több hibát is vétettek, egyebek mellett nem minden Takarékbank-részvényeshez jutott el a közgyűlés napirendi pontjainak kiegészítése az előírt minimum nyolc nappal a közgyűlés előtt. Az OTSZ ezért ismét perre ment, bíróságon támadta a közgyűlési döntést, illetve a zártkörű kötvénykibocsátást. Erre válaszul – a hivatalos indoklás szerint azért, mert a fizikai helyett inkább dematerializált értékpapír kibocsátása mellett döntöttek – került a Takarékbank csütörtöki rendkívüli közgyűlése elé újra a kérdés, a már említett eredménnyel.
Információnk szerint azonban az OTSZ hamarosan ismét bírósághoz fordul. Úgy tudjuk, a szövetség a Polgári törvénykönyv egy passzusára hivatkozva készül megtámadni a közgyűlési döntést, megítélése szerint ugyanis olyanok nem vehettek volna részt a szavazásban, akik közvetlenül érintettek a kérdésben, vagyis a kötvénykibocsátásban. Így mindenekelőtt a Magyar Takarék szavazatát kifogásolják, másodsorban a Magyar Posta részvételét, de érintettnek tartják a kérdésben az MFB-t is.
Ugyan a Takarékbank eladását még nem sikerült végleg nyélbe ütni, a hatalomváltás már megindult a pénzintézetnél. A részvényesek a május 29-i rendkívüli közgyűlésén új igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat is választottak, akik mind a Magyar Takarékhoz kötődnek. Az igazgatóság külső tagja lett Sebestyén István, aki magánszemélyként és az általa vezetett Fókusz Takarékszövetkezet révén is érdekelt a Magyar Takarékban. Mellette bekerült a testületbe Köbli Gyula, az FHB vezérigazgatója és egyben a Magyar Takarék elnöke. Sebestyén István eddigi felügyelőbizottsági posztját az a Pénzes Lászlóné vette át, aki ugyancsak magánszemélyként az általa irányított Hajdú Takarékszövetkezet révén érdekelt a Magyar Takarékban.
Sebestyén Istvánt a Takarékbank új igazgatósága a közgyűlést követő első ülésén elnökké választotta. Sebestyén István Vojnits Tamást követi az elnöki székben. A takarékszövetkezeti rendszer átalakítását kormánybiztosként levezénylő, a kormánybiztosi posztra nem mellesleg közvetlen az FHB-tól érkező Vojnits Tamás a közgazdasági elemzési és integrációs képzési divízióért felelős vezérigazgató-helyettesként dolgozik tovább a Takarékbankban. Távozik az igazgatóságból és egyúttal a Takarékbanktól is Brezina Szabolcs eddigi vezérigazgató-helyettes, és kikerült a testületből Nyikos Péter, az MFB ügyvezető igazgatója is.
|
Vezetőváltásról is döntöttek a részvényesek
Kurucz Árpád / Népszabadság |
A Magyar Takarékbank érdekelt befektetők közül egyébként már korábban bekerült az igazgatóságba Vida József, aki szintén magánszemélyként és az általa vezetett Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet révén is tulajdonos a társaságban. A felügyelőbizottságban pedig már ott ült Hartmann Imre, aki szintén magánszemélyként, valamint a Pannon Takarék Bank Zrt. révén érdekelt a Magyar Takarékbank. A szövetkezeti szektorra aspiráló befektetői kör mellett csak az MFB-től és a Magyar Postától delegáltak ülnek a Takarékbank testületeiben. A két kivétel Szabó Levente, a Takarékbank vezérigazgatója, aki pozíciójához kapcsolódóan saját jogon ül az igazgatóságban, és Brauer János, a Hungária Takarék elnöke, aki a "függetleneket" képviselheti a felügyelőbizottságban.
A Takarékbank rendkívüli közgyűlésén a részvényese elfogadták a bank konszolidált beszámolóját és 2014-es üzleti tervét is – derült ki a társaság közleményéből. A konszolidált beszámoló szerint a szövetkezeti hitelintézetek központi bankja és az érdekeltségébe tartozó vállalkozások 2013-ban 498 millió forint adózott eredményt és 151 millió forint mérleg szerinti eredményt értek el. A bank 2014-es üzleti terve számottevő üzleti volumen- és hitelportfólió bővülést, összességében pedig 55 százalékos mérlegfőösszeg növekedést irányoz elő.
A hitelportfólió tervezett növelése részben a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjára támaszkodik, a tervek alapján a Takarékbank és a szövetkezeti hitelintézetek a program tavalyi első szakaszához hasonlóan az idei második ütemben is aktívan részt vesznek. A Takarékbank mérlegfőösszegét emeli a szövetkezeti hitelintézetek részére történő jegybanki források közvetítése is.
A bank a bővülő üzleti volumenből adódóan jelentős jutalékbevételt és kamateredményt vár, összességében a nettó bevételek 23 százalékos növekedésével számol 2013-hoz képest. A pénzintézet üzleti terve tartalmazza továbbá a szövetkezeti hitelintézeti szektor átvilágításának befejezését, illetve ennek nyomán az egyetemleges felelősségi kör teljessé tételét, a prudenciális/számviteli konszolidáció elvégzését, valamint további, a szektor egységes piaci fellépéséhez nélkülözhetetlen közös szabályzatok (például üzletpolitika, marketing) kiadását. Idén hozzákezdenek a takarékok egységes informatikai rendszerének kialakítását is.
Döntés nélkül zárták le
Nem az OTSZ az egyetlen, amely az Alkotmánybíróságon (Ab) támadta meg a szövetkezeti rendszert átalakító integrációs törvényt, ám a testületnek az első beadvány érkeztetése óta eltelt tíz hónap alatt eddig csak egy érdemi vizsgálat nélkül lezárt eljárást sikerült felmutatnia. A Veszprémi Törvényszék Cégbíróságának egy bírája három takarékszövetkezet, az integrációs törvényből következő új alapszabályának bejegyzése helyett fordult az Ab-hoz tavaly ősszel, mivel véleménye szerint a jogszabály több ponton is sérti az alaptörvényt. Bár az eljárást akkor felfüggesztette, januárban, a három takarék kérésére végül mégis bejegyezte az alapszabályokat. Az Ab pedig most ezért, vagyis arra hivatkozva, hogy a cégbírónak már nincs szüksége a testület állásfoglalására, lezárta az eljárást.
Nem csak a Takarékbank, hanem az említett integrációs törvénnyel tavaly létrehozott, állami irányítású Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) is közgyűlést tartott tegnap. A szektor intézményvédelmi feladatait ellátó SZHISZ tagjai – a 121 szövetkezeti hitelintézet, a Takarékbank és az MFB – elfogadták a szervezet 2013-as beszámolóját, amely szerint a SZHISZ 150,7 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 147,2 milliárd forint saját tőkével zárta a tavalyi évet. A szervezet közleménye szerint tőkéje az integráció tagjai között kiépülő keresztgarancia rendszer révén jelentősen növeli az egész szektor tőkeerejét, megszüntetve a tőkeellátottságában egyedi szinten korábban megfigyelhető aszimmetriát.
A szervezet emlékeztet: a takarékok egységes működési rendjének kialakítása céljából egységes szabályzatokat fogadott el a teljes szektorra vonatkozóan többek közt a számvitel rendjéről, a belső ellenőrzésről, a vezető tisztségviselők alkalmasságának szabályairól, valamint kidolgozta a szövetkezeti hitelintézetek és a Takarékbank prudens működését biztosító egységes alapszabályokat is. Az SZHISZ összesen több mint 1600 úgynevezett nem szokásos üzletmenetbe tartozó, a szavatolótőke öt százalékát elérő hitelelőterjesztést vizsgált meg, és az esetek 87 százalékában pozitív döntést hozott. (Az integrációs törvény értelmében ugyanis ezeket a takarékoknak előzetesen be kellett mutatniuk) Az egységes szabályzatok kidolgozása és a hitelbírálati folyamatban való részvétel jelentősen javította a szövetkezeti hitelintézeti szektor működésének biztonságát.
