Amerikai foglalkoztatás: téli rege

Az adatokból azonban egyelőre nehezen szűrhető ki, hogy alakulásukban mekkora szerepet játszott a rendkívül zord téli időjárás, illetve a gazdaság növekedési ütemének esetleges lassulása. Erre utalt a minap közzétett Bézs Könyv, amely az Egyesült Államom régióinak helyzetét taglalja, s a februári kongresszusi meghallgatásain Janet Yellen, az amerikai jegybank új elnöke is.

Kitért arra is, hogy szintén nem könnyű feladat elválasztani egymástól a ciklikus és a szerkezeti hatásokat, amikor a foglalkoztatottak és az aktívan állást keresők együttes arányát vizsgálják a munkaképes korú lakosság számához viszonyítva.

Ez az arány decemberben például 62,8 százalékra esett, 1978 óta legalacsonyabb szintre, ahonnan aztán kissé feljebb kúszott 63 százalékra, s e szinten ragadt be februárban is. A szerkezeti hatások között említette Yellen a háború után született „baby boom" generáció tagjainak tömeges nyugdíjba vonulását.

A foglalkoztatási ráta elégtelen voltára kitért egyébként Daniel Tarullo, a Fed kormányzótanácsának tagja is, aki arra utalt, hogy ez az adat gyengébb teljesítményt tükröz, mint a munkanélküliség alakulása, amelynek aránya a 2009-es 10 százalékról januárban 6,6 százalékra mérséklődött. Arra célzott ezzel, amiről Janet Yellen is beszélt a kongresszusban, hogy a monetáris politikának adatok széles körét kell vizsgálnia, s nem hagyatkozhat csupán egy-két mutatóra.

Amikor a Fed 2008-ban történelmi mélypontra vitte az irányadó kamatot, egyben belső vitát is kezdeményezett arról, miként adhatná a legtöbb információt a befektetőknek és általában az embereknek a jegybanki célokról. Végül 2012 decemberében – részben Ben Bernanke akkori elnök helyettesének, Janet Yellennek köszönhetően – két számhoz kötötte a kamatszint normalizálásának megkezdését. Ha a munkanélküliségi ráta 6,5 százalék alá kerül, s az infláció üteme nem emelkedik 2,5 százalék fölé. Az utóbbi hónapokban, ahogy csökkent a munkanélküliség, a jegybank jelezte, ha a ráta eléri a 6,5 százalékot, akkor sem emelkedik még a kamat a jelenlegi nulla százalékról. Ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kapott, hogy az infláció jóval a kétszázalékos cél alatt maradt, s ezt is figyelembe kell venni.

A nyílpiaci bizottság januári üléséről február közepén megjelent jegyzőkönyv szerint a Fed vezetői nem jutottak közös nevezőre, hogy miként módosítsák az előretekintő útmutatáson. Nyilván nem elegendő csupán annyit mondani, hogy ha a munkanélküliség 6,5 százalék alá süllyed, akkor sem változik a kamat. Ennél részletesebb magyarázatra van szükség. A Bloomberg szerint a jövőben a tájékoztatás homlokterébe kerül a negyedéves előrejelzés, amely a gazdaság növekedésére, a foglalkoztatási helyzetre, az inflációra és a kamatpályára tartalmaz prognózisokat, de azon Fed tagbanki elnökök véleményét is tükrözi, akik a rotációs rendszer miatt éppen nem szavaznak a kamatról. Elképzelhető, hogy nevesítik az előrejelzéseket.

A jegyzőkönyv szerint a vita lényege az, hogy változtassanak-e a mennyiségi, nominális útmutatáson, vagy minőségire térjenek át. Utóbbi jóval több adatra és magyarázatra támaszkodna. A minneapolis-i tagbank elnöke, Narayana Kocherlakota azt javasolta, hogy 5,5 százalékra vigyék le a munkanélküliségi küszöböt. De a Saint Louis-i James Bullard és a San Franciscó-i John Williams ezzel nem ért egyet, mondván, mi lesz ha elérik ezt a szintet, de nem akarnak kamatot emelni.

Külön érdekessége a vívódásnak, hogy John Williams kutatási igazgatóként dolgozott a nyugati parti jegybanki hivatalban, amikor Janet Yellen ott szolgált elnökként. A Financial Times-nak azt nyilatkozta a minap, hogy a minőségi útmutatás híve. Úgy látja, hogy 2015 közepén emelkedhet a kamat, ha a munkanélküliség hat százalék körül van és az infláció 1,5 százalékra gyorsul, mert nem lehet addig várni a szigorítással, amíg a gazdasági helyzet teljesen rendeződik. Márpedig, ha százezernél jóval több állás keletkezik havi átlagban, akkor a munkanélküliség mérséklődni fog. Ha nem lépne a Fed, akkor túlélénkítené a gazdaságot, s ez sem lenne bölcs politika.

Ebből következik, hogy Williams szerint ülésenként tízmilliárd dollárral tovább kell csökkenteni az értékpapír-vásárlások jelenleg havi 65 milliárd dolláros összegét. De nyilvánvaló, ha a program kifut, a kamat még akkor is hosszabb ideig a mai szintet marad. Ha azonban érdemi romlást észlelnének a folyamatokban, akkor nemcsak szüneteltetni készek a mennyiségi lazításként elhíresült program szűkítését, hanem akár növelhetik is a havi vásárlások összegét.