galéria megtekintése

Népszavaznak az orosz csatlakozásról

Az írás a Népszabadság
2014. 03. 07. számában
jelent meg.

Munkatársunktól
Népszabadság

Tovább szítja a feszültséget az amúgy is fegyveres konfliktussal fenyegető orosz–ukrán kapcsolatokban a krími parlament tegnapi döntése.

Az Ukrajnához tartozó autonóm köztársaság törvényhozása a voksok túlnyomó többségével – az UNIAN hírügynökség jelentése szerint a jelen lévő 86 képviselőből 78 igenjével – olyan határozatot fogadott el, amelynek értelmében a régió „a föderáció alanyaként” Oroszországhoz csatlakozik, és március 16-ra erről népszavazást is kiírtak.

A referendumon arról kellene dönteni, hogy a Krím betagozódjon-e Oroszországba, vagy az 1992-es alkotmányban meghatározott státuszban Ukrajna része maradjon. Az évszámnak azért van jelentősége, mert az 1992-es alaptörvény az azt fel váltó 1998-as változatnál több jogot, nagyobb függetlenséget biztosít az orosz többségű, több mint kétmillió lakosú térségnek.

A határozat már érvénybe is lépett, a referendumra csak annak megerősítése céljából van szükség – jelentette ki Rusztam Temirgalijev krími miniszterelnök-helyettes. Közölte, a fekete-tengeri félszigeten mostantól kizárólag az orosz fegyveres erők jelenléte törvényes, más államok katonái „megszállóknak” fognak minősülni, Ukrajna krími vagyonát az orosz törvények szerint államosítanák, a rubel válna hivatalos fizetőeszközzé.

 

A szimferopoli parlament egyszersmind arra kérte az orosz elnököt és a törvényhozást, hogy kezdje meg a Krím csatlakozásának előkészítését.

Vlagyimir Putyin államfő, akinek tudta nélkül aligha születhetett volna meg a krími kérelem, tegnap operatív értekezleten vitatta meg a nemzetbiztonsági tanács tagjaival az ukrajnai helyzetet. Az állami duma határon túli oroszokkal is foglalkozó bizottságának elnöke, Leonyid Szluckij pedig azt mondta: a moszkvai törvényhozás továbbra is Ukrajna területi épségének megőrzése mellett van, és az esetleges csatlakozás témája csak a referendum, valamint az orosz vezetőség állásfogla lása után kerül napirendre. A krímieknek joguk van felvetni az őket nyugtalanító kérdéseket – tette hozzá.

Kijevben viszont törvénytelennek minősítették a szimferopoli döntést.

Az ukrán parlament elnökhelyettese, Ruszlan Kosulinszkij lehetségesnek nevezte a krími törvényhozás feloszlatását is. Annak döntései Ukrajna területi egységének szétzilálására irányulnak, állította. A kormány képviselői arra is felhívják a figyelmet, hogy – a helyi népszavazásokról szóló törvény híján – csak országos referendumot lehetne rendezni a Krím sorsáról. Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő pedig hangoztatta: a krími hatalom nem legitim, döntéseit „géppuskák célkeresztjében” hozza.

Egy kijevi bíróság kedden érvénytelennek is minősített minden, a szimferopoli parlament által elfogadott határozatot, így azt is, amellyel Szergej Akszjonovot, az Orosz Egység párt vezetőjét választották miniszterelnökké. Az ismeretlenségből a konfliktus egyik kulcsszereplő jévé vált 42 éves politikust, aki a Szovjetunió szétesése idején volt katonai főiskolás, de a tiszti pálya helyett inkább a vállalkozóit választotta, egyes értékelések úgy mutatják be, mint aki a saját erejéből építette fel karrierjét.

Mások szerint viszont az 1990-es években a szervezett alvilág egyik ismert alakja volt. Most – több krími politikustársával együtt – államellenes bűncselekmény vádjával indult büntetőeljárás ellene, közölte Oleh Mahnickij megbízott főügyész.

Ellenzik az oroszországi csatlakozást a krími tatárok is. Parlamentjük, a medzslisz elnöke, Refat Csubarov „eszementeknek” nevezte azokat, akik megszavazták a határozatot, és felszólította a nemzetközi közösséget, vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy ENSZ-békefenntartókat küldjön a félszigetre. A Krím státuszáról szóló referendum etnikai feszültséget szíthat a régióban – figyelmeztetett az EBESZ is, amely szerdán fegyvertelen megfigyelőket küldött Ukrajnába. A csoport vezetője és szóvivője Ács Gábor magyar alezredes lett.

A szimferopoli parlament határozatát a szerdainál élénkebb katonai akciók is kísérték. Kijevi beszámolók szerint orosz fegyveresek tartanak blokád alatt tíz krími határőrposztot, a flotta pedig két saját hajójának elsüllyesztésével megakadályozta, hogy az ukrán haditengerészet egységei az úgynevezett Donuzlav-tóról – valójában egy szűk kijáratú öbölből – kijussanak a Fekete-tengerre.

Felmondott az orosz állami tévének dolgozó, magyar származású műsorvezetőnő

Élő adásban mondott fel szerdán Liz Wahl (képünkön), az RT America (korábban: Russia Today) orosz állami finanszírozású televízió washingtoni stúdiójának magyar származású amerikai műsorvezetője. Wahl a CNN-nek elmondta: olyan családból származik, amely az 1956-os magyar forradalom idején a szovjet csapatok elől menekült Amerikába és hogy az RT-nél való munkája „etikai és erkölcsi kihívásokat” jelent a számára. Az újságírónő magyar és Fülöp-szigeteki származású amerikainak mondja magát. „Személy szerint nem tudok része lenni egy olyan (televíziós) hálózatnak, amelyet az orosz kormány finanszíroz, és amely tisztára mossa Putyin (orosz elnök) cselekedeteit... Büszke vagyok arra, hogy amerikai vagyok, és hiszek az igazság közvetítésében...” Liz Wahl kijelentette, az RT putyinista propagandát folytat, és ócsárolja Amerikát. Amiatt telt be nála a pohár, mert a nap folyamán a Rand Paul szenátorral általa készített interjúból kivágták a krími inváziót bíráló részt, Viktor Janukovics bukott ukrán elnök volt ellenzékének egészét pedig fasisztaként kellett bemutatni. A csatorna önreklámnak nevezte a műsorvezető nyilvános felmondását, és rámutatott: egy újságírónak – rendes esetben –a szerkesztőjével kell tisztáznia azt, ha valamilyen panasza van.

Az RT-t az orosz külügyminisztérium weboldala elsőrendű médiaforrásként kezeli, a Columbia Journalism Review szerint pedig Vlagyimir Putyin „konfrontatív külpolitikájának folytatása”. Az angol nyelvű RT Americán júniustól saját műsora van a CNN veterán talkshow házigazdájának, Larry Kingnek. Az orosz, angol, spanyol és arab nyelven sugárzó RT 30 műholdon és mintegy 500 kábelszolgáltatón keresztül 550 millió nézőhöz jut el öt kontinens több mint 100 országában. Az Egyesült Államokban, ahol potenciálisan 85 millióan férhetnek hozzá, 2012-ben az RT a második legnagyobb nézettségű külföldi hírtelevízió volt a BBC World News után. (MTI)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.