A képviselőjelöltek ajánlását többen bírálták, elsősorban a bizniszpártok lehetséges megjelenése miatt. Míg ez elsősorban finanszírozási kérdés, a taktikus ajánlások révén a választás eredménye is befolyásolható. Az új választási törvény szerint ugyanis több jelöltünk is lehet, a választás egyfordulós, és a nyertes is kap töredékszavazatokat, mivel a nyeréshez szükséges szavazatokon túl is minden ide kerül.
"Ha a körzetben az A, B, C párt 9, 6, illetve 4 szavazatot kap, akkor amellett, hogy az A képviselőjelöltje bejut a parlamentbe, a nyeréshez mindössze 7 szavazatra volt szüksége, az e fölött kapott 9-7=2 szavazatot a B és C párt 6, illetve 4 szavazatával együtt az országos listához írjuk. Az induló pártok tehát nemcsak a körzetet szeretnék megszerezni, hanem a töredékszavazatok minél nagyobb részét is" - állítja a kutató.
Az „oszd meg és uralkodj" elve a pártszövetségek miatt aligha működik, azonban a nyertes számára előnyös lehet egy harmadik erő támogatása. Az előny akkor jelentkezhet, ha a C párt szavazói közelebb állnak a második erőhöz, B-hez, és így a C jelölt indulása növeli az A és B szavazatai közti különbséget.
Vegyünk egy körzetet, ahol 20 lakos adja le szavazatait az A, B, C jelöltekre. Ha csak A és B, a két nagy párt indul, A 10-8 arányban nyer. Ha C is megszerzi a szükséges ajánlásokat, A-hoz és B-hez való viszonyától függ az eredmény. B akkor sem tudja javítani az eredményét, ha C elsősorban A-tól visz el szavazatokat: a megszerzett töredékszavazatok száma nő, miközben a B által megszerzettek száma nem, így aránya csökken. Ha C inkább B-hez közeli és az általa mozgósított új szavazók száma nem túl nagy, A növelheti töredékszavazatainak arányát. A kitalált példa olyan reális esetet mutat be, amikor legnagyobb előnyhöz akkor jut a győztes, ha a legerősebb ellenfelét gyengítő, attól szavazatokat elszívó párt képviselője is a színre lép.
Az alábbi táblázat összefoglalja a három szcenáriót feltüntetve a szavazatokat (*jelöli az egyéni mandátum nyertesét), a töredékszavazatokat és a töredékszavazatok részesedését az összesből.
A példával bemutatott hatás általánosan igaz, tehát jól járhat egy (relatív) többségi támogatást élvező párt azzal, ha aktivistái, szavazói ellenzéki jelölteket ajánlanak.
| | Csak 2 párt indul
| C inkább B-hez közeli
| C inkább A-hoz közeli
|
| | szavazat | töredék
| %
| szavazat | töredék
| %
| Szavazat
| töredék
| % |
A
| 10* | 1
| 11
| 9* | 2
| 17
| 8* | 0
| 0
|
| B | 8 | 8
| 89
| 6 | 6
| 50
| 7 | 7
| 64
|
| C | nem indul
| | | 4 | 4
| 33
| 4 | 4
| 36
|
| Össz. | 18 | 9
| 100
| 19 | 12
| 100
| 19 | 11
| 100
|
„A játékelmélet nemcsak játék és nemcsak elmélet: hasznos minden olyan konfliktus vagy élethelyzet modellezésében, ahol előnyt, jelen esetben több listás mandátumot hozhat a stratégiai döntés vagy cselekvés. A háborús konfliktusoktól kezdve az olyan nehezen eldönthető kérdésekig, hogy például érdemes-e bekapcsolódni egy országnak egy nemzetközi vezetékhálózatba, számos gyakorlati területen képes a szereplők várható viselkedésének modellezésére és ad kézzelfogható választ és segít a döntés-előkészítésben" – mutatott rá a közgazdász-matematikus.
Az MTA Lendület programjának segítségével összeállt kutatócsoport játékelméleti kérdéseket is vizsgál. A kutatók elsősorban olyan területekre koncentrálnak, amelyeknél externáliák, vagyis külső hatások keletkeznek és egy olyan kívülálló fél válik érintetté, aki eredetileg nem is vett részt a folyamatban. Az externáliák vizsgálata a XXI. században azért is nagy jelentőségű, mert számos olyan globális folyamat zajlik, amelynek hatásai mindnyájunkat érintenek: ilyen például a környezetszennyezés, a globális klímaváltozás vagy éppen a világgazdaság kérdései.
