galéria megtekintése

Önteszt szabadjeggyel

Az írás a Népszabadság
2015. 09. 21. számában
jelent meg.


Szalai Anna
Népszabadság

Küszöbön áll Budapesten az elektronikus jegyrendszer tesztüzeme. Igaz, a feladatba bevonandó BKV dolgozóinak egyelőre senki nem szólt, hogy ők alkotják majd a tesztcsapatot, holott a pilotprojektnek már meg kellene kezdődnie ahhoz, hogy a szerződésben vállalt határidő tartható legyen.

Az elektronikus jegyrendszer kiépítésére vállalkozó német Scheidt & Bachmann 38 hónapos határidőt ígért, ami 2014 októberétől ketyeg. A szerződésben rögzített ütemterv szerint idén nyáron zárult le a tervezés fázisa, amely többek között az arculat, a logó, a szoftver, illetve a papíralapú bérleteket felváltó plasztikkártyák megalkotására irányult. Az első tesztüzem idén ősszel indul a BKV munkavállalóinak szabadjegyével.

Csakhogy ennek egyelőre semmi jele. A Népszabadság információi szerint a dolgozók semmit sem tudnak az ingyenes bérletüket felváltó új, „megszemélyesített” chipkártyákról. Holott az év végén már a díjmentesen utazóknak – például a 65 éven felüli nyugdíjasoknak – is kiosztanák az elektronikus bérleteket. Az ütemterv szerint 2016 közepére készül el a bérletek és jegyek értékesítésére alkalmas webes felület, illetve a járművekre kerülő több mint tízezer érvényesítő készülék.

Őszre pedig valamennyi papíralapú bérletet plasztikkártyára cserélnek. Addigra csaknem 800 beléptetőkaput állítanak fel 60 metró- és HÉV-állomáson. Ezek az első próbaidőszakban még csak jelzik, ha valaki érvényes bérlet vagy jegy nélkül halad át, de 2017 őszétől már csapódnak is. Ekkorra a vonaljegyeket is feltölthető plasztikkártyákra cserélik, bár az alkalmi utazók egy ideig még papíralapú okoskártyát is használhatnak.

 

A bérleteket csak fényképes vagy anonim plasztikkártya birtokában lehet majd vásárolni, a jegyeket a BKK-automatákból lehet beszerezni. A német cég 1,5 millió „megszemélyesített”, illetve 9 millió eldobható chipkártyát szállít. A fővárosiak ingyen kapják az első kártyát. A Scheidt & Bachmann 91 millió euróért vállalta a rendszer kiépítését és ötéves üzemeltetését. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 2013-ban 54,5 millió euró – 16,3 milliárd forint – hitelt nyújtott a projekthez.

Két évvel ezelőtt a Corvin negyed metróállomáson már tartottak egy pár hetes tesztet
Két évvel ezelőtt a Corvin negyed metróállomáson már tartottak egy pár hetes tesztet
Teknős Miklós

A hiányzó 12 milliárd forintot a fővárosi önkormányzatnak kell beletennie. Csakhogy a főváros a 2013 áprilisában kiadott szándéknyilatkozata értelmében 5,3 milliárdot biztosított erre a BKK-nak. Akkor ugyanis 67,7 millió euróra – vagyis 20,4 milliárd forintra – becsülték a költségeket. (A kormány pedig uniós forrásokat ígért.) De a tenderen legalacsonyabb ajánlatot adó németek is jóval többet, 28,2 milliárd forintot kértek.

Tarlós István főpolgármester a Népszabadság finanszírozási lyukat firtató kérdésére annyit közölt, hogy a fejlesztésekre a Főgáz-részvény eladásából származó 42 milliárdból jut pénz. Holott a városvezetés már azt is nehezen emésztette meg, hogy az EBRD külön biztosítékot kért a hitelhez: ha a remélt bevételnövekedés nem lenne elég az adósságszolgálathoz, akkor a BKK az önkormányzattól közlekedésszervezésre kapott forrásból törleszti a hitelt.

Magyarán akkor is fizetnie kell, ha a buszok üzemeltetésére már nem jut pénz. A kölcsönt elvileg 2014-től kellett volna törleszteni, de a türelmi időt végül kitolták a rendszer kiépítésének végére. A hitel elsődleges fedezete a menetdíjbevételek évi ötmilliárd forintra becsült növekedése, ami a jegy- és bérletforgalmazási költségek csökkentéséből, a bliccelők visszaszorításából, illetve az üzemeltetési költségek csökkentéséből jönne össze. A rendszer arra is alkalmas lesz, hogy pontosan mérje az egyes vonalak utasforgalmát, így a járatritkítást és -sűrítést is ehhez igazíthatják.

Tizenkét éve készülünk bevezetni

Az elektronikus jegyrendszer bevezetéséről szóló szándéknyilatkozatot 2003-ban írta alá Demszky Gábor, Budapest akkori főpolgármestere, két miniszterrel, illetve a MÁV, a GYSEV és a BKV vezetőivel karöltve. Ezzel Magyarország csatlakozott ahhoz az uniós projekthez, amely chipkártyaalapú fizetéssel a szolgáltatások átjárhatóságát hivatott biztosítani. A BKK 2010-ben elölről kezdett mindent, de bizakodott a 2013-as bevezetésben. 2013-ban úgy vélték, hogy 2015-ben búcsút mondhatunk a papírbérleteknek. A projektzárás mostani dátuma 2017 vége.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.