Az akkori hírek szerint a magyar kormány már három éve is a betiltás ellen lobbizott, ami hatalmas felháborodást váltott ki a hazai méhészek körében. A Greenpeace által most megszerzett bizonyítékok alapján pedig az Orbán-kabinet 120 napos derogációt, azaz ideiglenes mentességet kért az idei termesztési szezonra az évek óta érvényben lévő tilalom alól. Az engedély 32 ezer hektárra szól, és a zöldszervezet arra figyelmeztet, hogy ekkora területen több kukorica- és napraforgó-vetőmag állítható elő, mint amennyit egy év alatt az egész országban elvetnek (az említett rovarölő szereket vetőmagok csávázására használják, és az említett számok alapján előfordulhat, hogy még évek múlva is olyan magot fognak vetni idehaza, amely a belőle kikelt növényen keresztül károsítja a méheket).
|
| Fotó: Ints Kalnins / Reuters |
Az engedékeny magyar álláspont azon az állításon alapult, hogy Magyarország számára különösen nagy gazdasági kárt okoz a neonikotinoidok betiltása, mivel nincs alternatív csávázószer az amerikai kukoricabogár ellen.
Kevéssé valószínű azonban, hogy ezt a problémát egész Európában csak a magyar mezőgazdaság nem tudja kezelni.
Komoly esély van rá ugyanakkor, hogy a méhekben valóban kárt tesznek a neonikotinoidok, ami a magyar méhészeket és a mézexportot érintheti hátrányosan. A kártétel konkrét gyanúja 2008-ban merült fel először, amikor Németországban tömeges méhpusztulások fordultak elő szántóföldi környezetben.
A vizsgálatok kiderítették, hogy minden esetben a csávázott kukorica vetése során sodródott a mérgező por a közelben virágzó növényekre (elsősorban repcére), és ennek estek áldozatul a méhek. Hasonló anomália több másik uniós tagállamban is előfordult, ezért az érintett tagállamok óvintézkedéseket tettek a neonikotinoidos növényvédő szerek korlátozására, először kormányzati szinten Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Szlovéniában, majd 2013-ban az EU teljes területén. Előzőleg 2012-ben a Science egy tanulmányban jelezte, hogy a neonikotinoidok csökkentik a méhkirálynők számát, és megzavarják a méhek tájékozódását. Egy évre rá pedig az EFSA publikált egy olyan előzetes jelentést, amely szerint a szóban forgó három hatóanyag egyes felhasználásokban kockázatosnak bizonyult a mézelő méhre és a vadméhekre, ami további vizsgálatokat tesz szükségessé – ez az eljárás azóta sem fejeződött be.
Óvatosságra int, hogy Kínában, ahol a környezetvédelmi előírásokat lazábban értelmezik, és lényegesen nagyobb a fajlagos vegyszerfelhasználás, a mezőgazdasági területek közeléből gyakorlatilag eltűntek a méhek, olyannyira, hogy a haszonnövényeket mesterségesen, kézi erővel kell beporozni.
A Greenpeace egy méhészek és biológusok által közösen aláírt nyilatkozatban tiltakozik a felelőtlen magyar lépés ellen. – Azzal, hogy Magyarország időszakos engedélyt kért a korlátozás alatt álló rovarölő szerek használatára,
semmibe veszi az uniós elővigyázatosság elvét is.
Magyarország növényvédelmi irányítása évek óta a környezet-egészségügy jelzéseit figyelmen kívül hagyó döntéseket hoz – áll a dokumentumban.
