Nem akarja?
- Egyelőre nem volt még miről értekeznem vele. Egyszer már kezdeményeztünk egy találkozót Pukli úrral, mikor a tiltakozások kezdődtek, két hónappal ezelőtt. Akkor egyeztettünk is, de rá egy fél órára lemondták a találkozót azzal az indokkal, hogy inkább majd a jövő héten, mert ők most elfoglaltak. Azóta nekem nem volt rá érkezésem. Meg fogom látogatni a Teleki Blanka Gimnáziumot és sok másik iskolát is.
Mikorra tervezi?
- Mihelyst lezárulnak a most folyó ügyeink. Ezek eléggé munkásak, reggel 6-tól este 10-ig elfoglaltságot jelentenek.
Pukli István személye nem indokolja eléggé a találkozót?
- Azt gondolom, hogy nem tud hozzátenni semmivel többet ahhoz, ami bárhol máshol már elhangzott. Ha van egy olyan társaság, amely valóban felelősséget érez a magyar oktatásügyért - és hívjuk ezt most Civil Közoktatási Platformnak -, akkor el kell jönniük egy olyan fórumra, ahol ott van a másik fél is. Külön tárgyalni nem érdemes.
Az már kiderült, hogy ők nem mennek el az önök Köznevelési Kerekasztalára.
- Az „önök kerekasztala” egy olyan megfogalmazás, amelyet megfontolnék. Hogy kié? A magyar oktatásnak van köznevelési kerekasztala, az nem „az önöké”, tehát nem a kormányé. Annak, hogy direktben tárgyaljon mindenkivel a kormány, aztán összegezze az elhangzottakat, mi értelme lenne? Legyünk egy helyen!
A Köznevelési Kerekasztalhoz a kormány saját szervezeteit ültette. Például a Fekete György vezette Magyar Művészeti Akadémia képviselőit.
- Fekete úr nem volt ott egyszer sem ezeken a beszélgetéseken, a kollégáit küldte – nagyon helyesen. De mi a baj a Magyar Művészeti Akadémiával?
Mi közük van a magyar közoktatás ügyéhez?
- 600 művészeti iskolában 240 ezer gyerek tanul. Vagyis a Magyar Művészeti Akadémiának igenis helye van a kerekasztal ülésein.
Ideológiailag elkötelezettek, kormányközeliek.
- Fekete úrral kell megbeszélni, hogy egy művészeti szervezet mennyire elkötelezett ideológiailag.
Sztrájk? Nem tudjuk, mi történik holnap
Most hogy látja, elkerülhető a pedagógus-szakszervezet által április 20-ára meghirdetett sztrájk, vagy sem?
- Ezt nem tudom megmondani, egy sztrájkot foglalkoztatási kérdések miatt lehet szervezni. A szakmai ügyek területén mindenesetre jól haladtunk előre.
Optimista?
- A feladatokra koncentrálok. Hétfőn tárgyalni fogunk a Pedagógus Szakszervezet által vezetett sztrájkbizottsággal, meglátjuk, mire jutunk. A PDSZ-szel is tárgyalunk, ők holnapra figyelmeztető sztrájkot kívánnak szervezni.
Ön még a március 30-án, a Pukli István felhívására tartott polgári engedetlenségi mozgalom kapcsán azt mondta: nem helyes, de nem kell retorziótól, munkajogi következményektől tartaniuk a demonstráló pedagógusoknak. A holnapi „fekete/kockás” tiltakozás résztvevőire is érvényes ez?
- Ennek azért van határa.
|
| Szabó Miklós / Népszabadság |
Holnapra kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, és ezt a Tanítanék Mozgalom és a fekete ruhás nővér, Sándor Mária is támogatja.
- Nem tudjuk, pontosan mi történik holnap. Úgy tűnik, hogy a figyelmeztető sztrájkon túl nem lesz polgári engedetlenségi mozgalom. De az iskolaigazgatók és a tankerületek dolga, hogy ezt a helyzetet kezeljék. A figyelmeztető sztrájk törvényes következménye, hogy a sztrájkoló az arra a két órára eső arányos bérét legfeljebb a sztrájkalapból kaphatja meg. Az a tanár, aki bent van az épületben, sztrájkolónak minősül,
aki viszont nem tartja meg az órát, hanem az utcán tiltakozik, az munkajogi következményekkel nézhet szembe.
A PDSZ-t korábban csapdába csalták, amikor a sztrájktárgyalás helyett a Köznevelési Kerekasztalhoz ültették volna le őket.
- El kell olvasni a levelet, amelyet küldtünk nekik. Az volt a levélben, hogy kijelöltük a sztrájktárgyalót és kijelöltük a helyszínt. A helyszín megnevezésénél a levélben benne volt, hogy Köznevelési Kerekasztal. A törvény azt nem mondja meg, hogy hol kell folytatni a sztrájktárgyalást, lehet akármilyen fórum is. A törvény szerint jártunk el.
Sajátos és trükkös megoldást választottak. Lát esélyt rá, hogy április 20. előtt, akár az utolsó órákban megegyezzenek, hogy ne legyen sztrájk?
- Nem tudom megmondani. A sztrájktörvény előírása szerint hét napig tárgyalunk.
Mi az, amiben a kormány tud engedni és mi az, amiben nem? Valóban megszűnik a Klik?
- Sokfajta opciót dolgoztunk ki. Balog Zoltán miniszter az április 1-jei igazgatói konferencián azt mondta, az opciók közül azt a megoldást támogatja a minisztérium, amely a szakképzési központokhoz hasonlóan 60-70 szervezetet hoz létre. Eszerint az iskolák önálló azonosítóval és önálló jogi személyiségű szervezeti egységként működnek tovább, ahol a döntési folyamatok sokkal rövidebbek lesznek. Kevesebb iskola tartozik majd hozzájuk, és nem épül be az iskolaigazgató, valamint a szervezet vezetője közé két másik szint a döntési folyamatot bonyolítva.
Pölöskei Gáborné, az államfő testvére marad az első ember július elseje után is?
- Miután nem ismerjük az új szisztémát, azt sem lehet megmondani, hogy ki lesz ennek az élén. Pölöskei Gáborné ebben a pillanatban kiváló munkát végez, száz százalékosan élvezi a bizalmamat.
Amit egy tollvonással meg tudnának oldani, azt miért nem intézik el így? Miért nem engednek a követeléseknek, hogy 22 legyen a heti kötelező óraszám?
- Korábban 22 órát kellett dolgozni, és 22 óra fölött a helyettesítéseket, ahol tudták, ott kifizették, ahol nem, ott nem. Ehhez képest a törvény most 22-26 órában határozza meg a kötelező munkaidőt. Ha megnézzük az átlagot, az nagyjából 24 óra. Korábban is ennyi volt.
De miért nem tud a kormány a 22-re visszatérni? Ez presztízsveszteség lenne vagy pénzkérdés?
- Magyarországon minden ellenkező híreszteléssel szemben 2012-től növekszik a pedagóguslétszám, a gyereklétszám pedig csökken. Az OECD egy tanárra eső tanulólétszám statisztikája szerint Magyarország az első: egy tanárra tíz tanuló jut. A munkát el kell végezni, tehát a 24 órát meg kell tartania annak, akinek a jövedelme 40 százalékkal nőtt.
Egy másik tollvonással módosítható lenne a tankötelezettségi korhatár is, azaz visszaállíthatnák 16-ról 18 évre.
- Megnézzük, értékeljük, hogy mi történt, mióta 16 év a kötelező korhatár. Megvizsgáljuk a köznevelési Híd-programok sikerességét, hogy azok a fiatalok, akik kikerültek az iskolákból és részt vesznek ezeken a programokon, szereznek-e értékelhető tudást, amellyel aztán később el tudnak helyezkedni. Ezt egy tollvonással megszüntetni, csak azért, mert valaki úgy gondolja, hogy 18 év legyen a tankötelezettség? Nincs mögötte szakmai gondolat, tapasztalat.
Még nincs elegendő tapasztalat?
- Nincs, hát hogy lenne? Egy három éve bevezetett rendszerről viszonylag kevés dolgot tudunk ahhoz, hogy gyors és hirtelen döntéseket hozzunk.
Butaság konzervatív vagy liberális oktatási irányvonalról beszélni
A színrelépése és az, hogy a miniszterelnök széleskörű felhatalmazást adott önnek a közoktatásban a stratégiaváltásra, azt jelenti: korszakhatárhoz érkeztünk?
- Tény, hogy az oktatás ügye ekkora figyelmet még soha nem kapott Magyarországon. És az is tény, hogy elegendő idő telt az átalakítás óta, hogy ezt felülvizsgáljuk és a szükséges lépéseket megtegyük.
Akkor másképp: azért nevezték ki, mert a miniszterelnök szerint szakítani kell a túlcentralizált Klik-rendszerrel, és Ön a modern korszakot, a menedzseri és piaci szemléletet hozza el a közoktatásba?
 |
| Szabó Miklós / Népszabadság |
- Felgyorsult világunkban azt kell elérnünk, hogy a gyerekek gyorsan legyenek képesek megtanulni bármit, és ezt a tudásukat folyamatosan frissítsék, és a megszerzett tudást képesek legyenek alkalmazni is.
Ez viszonylag liberális szemléletnek számít a korábbi KDNP-s, „barokkos” és poroszos oktatási filozófiával szemben.
- Pont a Népszabadságban olvastam, ha valaki olyasvalamit mond, hogy konzervatív vagy liberális közoktatás, az butaságot beszél. Így én sem minősíteném az irányvonalat. A környezethez kell alakítani az oktatási rendszert, hogy azt a társadalmat szolgálja legjobban, amelyik a rendszert finanszírozza, ahová beágyazódik.
Nos, feltételezzük, Hiller István, az MSZP volt oktatási és kulturális miniszterének a lapunkban megjelent mondataira gondol, miszerint „nincs hétéves liberális meg konzervatív, hanem gyerek van”. Arról mi a véleménye, hogy a hittan-, illetve az erkölcstanórák kötelező jellegének meg kell szűnnie?
- Vannak ilyen vélemények, vélelmezések, igen. Meglátjuk.
Ez tehát nyitott kérdés?
- Meg kell vizsgálni, hogy ezek az órák a hozzájuk fűzött célt valóban beváltották-e. Az illetékes munkacsoport értékeli ezt, ahogyan a mindennapos testnevelés kérdését is. A mindennapos testnevelésről az a véleményem, hogy
az egyik legjobb döntésünk volt.
Mert a nemzeti önbecsülésünket a sportsikerek adják...
- Nem csak...
Ezt Orbán Viktor mondta Diósgyőrben egy stadionavatáson.
- Nyilván a sporteredmények sokat javítanak egy ország sikerességén, de nem úgy van, hogy azok csak úgy jönnek, azokat fel kell építeni. Butaság lenne visszavonni a mindennapos testnevelést.
De tornatermek is kellenének, nem?
- Végre fel tudtuk hívni a figyelmet arra, hogy foglalkozzunk már magunkkal, hiszen az amerikaiak után mi vagyunk az egyik legelhízottabb nép a világon. A Nézőpont Intézet felmérése szerint a mindennapos testnevelést a megkérdezettek 72 százalékban támogatták.
|
| Szabó Miklós / Népszabadság |
Vidéken az utcán, illetve az iskolaudvaron sétálnak a gyerekek testnevelés óra keretében.
- Amikor én jártam általános iskolába vidéken, akkor sem volt tornaterem, a tanító néni megoldotta a tornaórát úgy, hogy mindenki mozgott.
Némi kreativitással meg lehet oldani a problémát,
ráadásul erre a Testnevelési Egyetem is kidolgozott javaslatokat. Emellett látható, hogy a kormány tornatermeket és medencéket is épít.
Ön sportol rendszeresen?
- Igen, karateedzésre járok reggel 5 és 6 között, hetente kétszer.
Van annyira fajsúlyos terület az oktatás, hogy külön minisztériuma legyen még a 2018-as választások előtt? Beszélt már Önnel erről a miniszterelnök?
- A miniszterelnök nem beszélt velem erről. Ha az a kérdés, hogy ennek a területnek az igényei erőteljesen jelennek meg a kormányban, arra az a válaszom, hogy igen. A mostani minisztériumi struktúrában többet profitálunk abból, ha az emberek mindennapi életéhez kapcsolódó ügyek egy helyen vannak.
A 2018-as választás után lesz valamilyen hajtűkanyar a közoktatást illetően?
- A közoktatást komplexitásában kell szemlélni, nem lehet egyetlen tollvonással irányt váltani. Azt pedig, hogy mi lesz a választások után, az akkori kormánynak kell majd eldöntenie.
