Ha a menekültügyi eljárás szabályait módosító jogszabály hatályba lép, Magyarország legfeljebb formálisan tesz majd eleget a nemzetközi védelemmegadására és visszavonására vonatkozó uniós irányelvből, illetve az ENSZ menekültügyi konvenciójából fakadó kötelezettségeinek – véli a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának vezetője.
A menedékkérők hamarosan nem számíthatnak majd arra, hogy ügyüket tisztességes eljárásban bírálják el, és emiatt Magyarország nem számíthat menekültügyi szempontból biztonságos országnak – ez Gyulai Gábornak, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programja vezetőjének a véleménye. A most már több előterjesztésből álló csomag számos sebből vérzik – hangsúlyozta. Az egyik vitatható kérdés mindjárt az a napokban elfogadott törvénymódosítás, amely szerint a kormány rendeletben határozhatja meg a biztonságos harmadik országok listáját.
 |
| Pihenő a határ magyar oldalán. A jogvédők aggódnak, hogy idehaza formálissá válhatnak a menekültügyi eljárások Reviczky Zsolt |
Ez szerinte egyértelműen arról szól, hogy Szerbiát – a Kúria korábbi döntésével szemben – e körbe sorolhassák, s akkor minden onnan érkező menedékkérőt különösebb vizsgálódás nélkül visszaküldhetnek. Csakhogy Szerbiát – ahol a menekültügyi rendszer gyakorlatilag működésképtelen – egyetlen releváns fórum sem tartja biztonságos harmadik országnak. Az általában súlyosan traumatizált afgán, iraki, pakisztáni vagy szír menekültek amúgy nemigen hallanak a biztonságos harmadik ország fogalmáról – tette hozzá –, és ha a Helsinki Bizottság ügyvédje nincs véletlenül jelen, senki sem látja el őket a szükséges információval.
