Szijjártó Péter cáfolta Kovács Zoltán kormányszóvivőt, aki tegnap este többször is megerősítette, Magyarország felfüggeszti a Dublin III. rendelet végrehajtását. Kósa Lajos szerint a rendelet kötelező törvény, a kormányszóvivő és mindenki más csak „hétköznapi értelemben” beszélt a felfüggesztéséről. A lényeg: a jövőben bárhol lehet újabb vasfüggöny.
hirdetés
Nem lehetett kérdezni a szerdai kormányülés szünetében, az Országház Piros társalgójában tartott kormányszóvivői tájékoztatón, amelyen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – Kovács Zoltán kormányszóvivő jelenlétében – közölte: Magyarország maradéktalanul betart minden európai uniós jogszabályt, maradéktalanul megfelel minden EU-s kötelezettségének. „Semmilyen EU-s jogszabály magyarországi alkalmazásának felfüggesztéséről nincsen szó, ilyen döntés nem született” – állította.
Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság
Mivel a külügyminiszter csak sajtónyilatkozatot tett, azaz pontokba szedve elmondta a kormány ülésén a bevándorlás és a vasfüggöny ügyében hozott döntéseket, az újságíróknak nem állt módjukban kérdésekkel tisztázni: Magyarország valóban egyoldalúan felfüggeszti-e a Dublin III. rendelet alkalmazását, vagy sem. Szijjártó Péter a sajtónyilatkozatával ellentmondásossá tette a mellette álló Kovács Zoltán kormányszóvivő előző esti bécsi nyilatkozatát.
A Die Presse számolt be kedden a Dublin III. rendelet magyar részről történő felfüggesztéséről, és erről tájékoztatta kedden kora délután az osztrák külügyminisztériumot Perényi János, Magyarország bécsi nagykövete is. Kovács Zoltán kormányszóvivő és Perényi János is megerősítette a Dublin III. felfüggesztését. A Dublin III. felmondásával Magyarországra nem lehet visszatoloncolni azokat a menekülteket, akik rajtunk keresztül jutottak el Ausztriába, Németországba vagy az EU más tagállamába.
Kovács Zoltán kedd este az M1 televízióban arra a kérdésre, hogy Magyarországnak van-e joga felmondani a dublini rendeletet, azt válaszolta:
nem nagyon van más választása, hiszen a magyar ellátórendszer nincs felkészülve a menekültáradatra.
A szóvivő szerint ezzel láthatóan az unió sem tud mit kezdeni: „egy rendszerszintű hibával állunk szemben, ezt mi folyamatosan mondjuk, várjuk azokat az intézkedéseket és válaszokat, amelyek európai szinten és a tagállamok szintjén is tudnak segíteni a kialakult helyzet kezelésében”.
Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság
A Belügyminisztérium kedd este szintén közleményben tudatta: a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a DubliNet rendszeren keresztül tájékoztatta Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Lengyelország, Luxemburg, Németország, Norvégia, Olaszország, Svédország és Szlovákia hatóságait, hogy 2015. június 23-ától
technikai okokból
határozatlan ideig a folyamatban lévő ügyekben felfüggeszti a Magyarországra irányuló dublini transzferek fogadását.
Vissza a feladónak
Szijjártó Péter ma tett sajtónyilatkozatában azt is elmondta: a kormány arról értesült, hogy Ausztria és tíz más EU-s ország illegális bevándorlókat kíván visszaküldeni Magyarországra. „Mi ezzel nem értünk egyet” – tette hozzá –, „mert ezek az illegális bevándorlók nem Magyarország területén, hanem Görögországban léptek be az EU területére, így oda kell visszaküldeni őket” – indokolt a külügyminiszter.
Vajon kérdőív is lesz a nemzetközi konzultáción?
A kormány mindenesetre utasította az igazságügyi minisztert, hogy haladéktalanul kezdeményezzen konzultációt az Európai Bizottság első alelnökével a Dublin III rendelettel kapcsolatos kérdésekről, ő maga pedig az EU külügyi főképviselőjével tárgyal a nyugat-balkáni illegális bevándorlási nyomás mielőbbi hatékony kezeléséről. Emellett a kormány egyeztetéseket kezdeményez a kérdésben az EU képviselőivel.
Majd pont ebből lesz nagykoalíció
Magáról a szerb–magyar határszakaszon megépítendő határzárról, „leánynevén kerítésről” Szijjártó Péter azt mondta: az ideiglenes biztonsági határzár megépítéséhez, az anyagbeszerzéshez 6,5 milliárd forint elkülönítéséről döntött a kormány. „Az a célunk, hogy az állam maga építse meg az ideiglenes biztonsági határzárat” – árulta el a külügyminiszter. A szükséges törvénymódosítások ügyében a kormány arra kérte a Fidesz-KDNP-frakciókat, hogy alakítsanak ki a jogszabály-módosítások minél előbbi országgyűlési megtárgyalása érdekében „parlamenti egyetértést”. Hogy a parlamenti egyetértés mit jelent konkrétan, szintén nem derült ki a sajtótájékoztatón.
Mit függöny, szarkofág!
A külügyminiszter szavaiból az viszont kiderült: a jövőben más határszakaszon is kerítéssel zárhatják le a magyar határt.
„Minden határszakaszon, ahol a törvénysértő bevándorlás megakadályozására nincsen más hatékony mód, ott az ideiglenes biztonsági határzár felépítésének eszközét fogjuk alkalmazni”
– mondta Szijjártó Péter, aki a sajtótájékoztató végén némiképp magyarázkodva megjegyezte, volt ő is kormányszóvivő, tudja, hogyan működnek a sajtótájékoztatók, de vissza kell sietniük a kormányülésre.
Kósa Lajos, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke a Szijjártó sajtónyilatkozatát követő sajtótájékoztatón leszögezte: a dublini rendeleteket be kell tartani, az „kötelező törvény”,
„azt nem függesztettük fel”.
A fideszes politikus azt mondta, a magyar kormány a visszatoloncolás végrehajtására való felkészüléshez kér
ideiglenes, átmeneti „felfüggesztést”.
„Azaz halasztást kérünk”, mert Magyarországon a befogadó állomások minden paramétere romlott, „már fizikai akadályok vannak, nincsenek sátrak, takarók sem”.
„Technikai türelmet” kér a kormány
Magyarország továbbra is betartja a dublini rendeletet, ugyanakkor technikai türelmet kér a további illegális bevándorlók visszavételére, hiszen azokat már képtelen ellátni – mondta Tasnádi László rendészeti államtitkár szerdán az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén.
Senki sem gondolja komolyan, hogy a tízmilliós Magyarország tudja befogadni a bevándorlóáramlatot – fogalmazott, hozzátéve: Magyarország az Európa Tanács segítségét kéri, „nem tudjuk a helyzetet kezelni, napi 500-600-an jönnek, és a németek 14 ezer migránst készülnek hozzánk visszatoloncolni”. Tájékoztatása szerint a német hatóságok őrizetbe veszik a 14 ezer Magyarországra visszatoloncolandó illegális migránst, nehogy a visszaúton „elpárologjanak”.
A sajtótájékoztatón Kósa Lajos is megerősítette: mindazokat, akik Görögországban lépték át az uniós határt, Magyarország Görögországba toloncolja vissza – ezért is van szükség a biztonságos országok meghatározására.
A fideszes politikus kérdésekre válaszolva hosszasan magyarázta, miért nincs szó a dublini rendelet felmondásáról: szerinte Kovács Zoltán kormányszóvivő és a bécsi magyar nagykövet is „hétköznapi értelemben” használta nyilatkozataiban a felfüggesztés kifejezést. Kósa Lajos jogosnak nevezte, hogy az Európai Bizottság visszakérdezett, és kérte: a magyar kormány világítsa meg jobban az indokokat, miért kér halasztást a visszatoloncoltak fogadására.
Még hogy Duna kerítés nélkül?
A Népszabadság kérdésére: mely határszakaszokon lehet még kerítés, Kósa Lajos azt mondta, elvi lehetőség, hogy bárhol legyen határzár, de mivel változik az illegális migránsok összetétele, megjósolhatatlan, hogy mely határszakaszokon kell még kerítés. Munkatársunknak a kerítés típusára, jellegére vonatkozó kérdésére (NATO-kerítés, dupla kerítés) Kósa Lajos nem tudott pontos választ adni, de elmagyarázta, hogy nem lesz folyamatos 175 kilométeres kerítés, „például a Dunán nem is lesz”.
Görbület és piszoár
Lapunk kérdésére, hogy Magyarország mennyi időre kér türelmet a Dublini rendelet végrehajtását illetően, Kósa Lajos ironizálva és viccelődve úgy válaszolt: ez attól is függ, hogy az uniós csúcson csütörtökön az uborka görbületén „és a piszoárok közötti távolság” meghatározásán kívül a kávészünetben foglalkoznak-e a magyar problémával.
Négy méter magas vasfüggöny épül a déli határon
Az Orbán-kormány június 17-én jelentette be, hogy határzár építését rendelte el a magyar–szerb határon. A döntés rögtön óriási belpolitikai és diplomáciai botrányt keltett, erről itt olvashatnak bővebben.
- Uniós szövetségben vagyunk, de
az ember eldobja az agyát,
hogy az EU-csúcsokon min rágódnak, és hogy az urak arra sem voltak képesek, hogy a bevándorlás kérdését annyi éven át kezeljék – hangoztatta Kósa.
