megmaradnak azok a munkahelyek, amelyeket a Ménesbirtok Zrt. jelenleg fenntart, de az általa bérelt földek haszonbérbe adása, illetve eladása veszélyeztet.
Mitykó Zsolt lapunknak nyilatkozva kiemelte: Mezőhegyesen a ménes nem a 2004-ben privatizált Ménesbirtok Zrt.-hez tartozik, hanem az állami tulajdonban maradt Magyar Ménes Kft.-hez. A kormány által ígért állami mintagazdaság ez utóbbira épülne.
Jövő szerdától kormánymegbízott koordinálja a mezőhegyesi változásokat. Lázár ígéretet tett rá, hogy nem zárják el a vizet a külterületi majorokban, ahol eddig a Ménesbirtok Zrt. biztosította az ivóvízellátást, ám ha bérelt állami földjének nagy részét elveszti, erre nem lett volna tovább képes. A miniszter ugyancsak megígérte a mezőhegyesi földeken kívül a kistérségnyi más települést is ellátó öntözési rendszer megmaradását – fenntartási költségeinek többségét eddig a Ménesbirtok Zrt. fedezte. A mintagazdaság megtartaná az erdő- és vadgazdálkodást, valamint a műemlék épületegyüttest is, és erősítené a városba irányuló turizmust.
A miniszter felajánlotta: a mintagazdaság átvenné a Ménesbirtok Zrt. tehenészeti telepét, miután a tulajdonosokkal megegyezve megvenné, és tovább működtetné az állam. Ugyancsak a mintagazdaságban folytatódhat a vetőmagkukorica-termesztés, amely lényegesen jövedelmezőbb a takarmánykukoricánál, és sokkal több ember foglalkoztatására alkalmas. Ha állami tulajdonú cég gazdálkodik egy településen, az nem fizet helyi adót – az adóbevétel-kiesés kompenzálását is megígérte Lázár János a város önkormányzatának.
Mint ismeretes, a Fővárosi Törvényszék hétfőn felfüggesztette az eladásra meghirdetett mezőhegyesi földek egy részének árverezését. Az első hírek szerint az összeset, mégpedig azért, mert rendkívül zavaros helyzet állt elő azzal, hogy a területen még a Ménesbirtok Zrt. gazdálkodik, miközben már meghirdették haszonbérletre, és a nyertesekkel megkötötték a bérleti szerződéseket. Ezután ugyanazokat a földeket eladásra is meghirdették, kedden volt az első árverés.
Kiderült azonban, hogy a törvényszéki döntés az eladásra meghirdetett 92 földrészlet közül mindössze 16-ot érint. Azokat a területeket, amelyek nem állami, hanem magántulajdonban vannak – de nincsenek kimérve, és a tulajdonosaik nevére írva. Az előzmény, hogy a rendszerváltozás után a szövetkezeti és állami gazdasági alkalmazottaknak személyenként 20 aranykorona földterületet juttattak. Ezt azonban bérelte tőlük a Ménesbirtok, és mert úgy is megkaphatták a bérleti díjat, hogy a terület osztatlan közös tulajdonban maradt, nem mérették ki, mert a kimérés tetemes költségét a földtulajdonosoknak kellett volna kifizetni. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) ezt figyelmen kívül hagyta, állami tulajdonú földterületnek tekintette ezeket is.
A mezőhegyesiek legfőbb kérése az volt, hogy maradjon egyben a föld, mert csak úgy lehet tovább foglalkoztatni a jelenleg még ott dolgozó 400 állandó és 1000 idénymunkást. Megkérdeztük a polgármestert, hogyan lehet fenntartani a vetőmag-termelést és a tehenészetet, ha magánszemélyek bérlik, pláne, ha ők, vagy mások meg is vásárolják a földet.
Mitykó Zsolt azt felelte: az eddigi árverési napokon mindössze 3 parcella kelt el a 92-ből. Nem valószínű, hogy december 15-éig túl sokan rászánnák magukat, hogy hektáronként 3 millió forint körüli áron, ilyen körülmények közt bevásároljanak. Ha továbbra is ez a tendencia érvényesül, akkor
a földeladás döntő mértékben sikertelennek minősül, a föld pedig marad az állam tulajdonában.
Nyitott kérdés, mi lesz a bérlőkkel. Mivel még nem művelik a haszonbérbe kapott területeiket, nem is költöttek rá, elképzelhető, hogy az állam fölbontja velük a szerződéseket. De az sem zárható ki, hogy a bérlők belépnek a mintagazdaság által alapítandó konzorciumba, tovább folytatják a vetőmag-termelést, munkaerőt foglalkoztatnak, és közösen használják az öntözőberendezést. Aki erre nem lenne hajlandó, azt a kormánymegbízott meggyőzné, hogy ne a vetőmagtermő területen „kisgazdáskodjék", hanem az ottani bérleményét cserélje el egy külső területre.
A tét így sem kicsi, hiszen a haszonbérlők nemcsak a termésre, hanem földhasználóként a hektáronként mintegy 70 ezer forint földalapú támogatásra is számíthatnak – 2017-től 2020-ig, a jelenlegi uniós költségvetési ciklus végéig mindenképpen. És persze az is kérdés, hogy a most vázolt elképzelések valóra válnak-e. Mitykó Zsolt szerint a városnak jelentős társadalmi támogatást nyújtó ellenzéki pártok és a nyilvánosság további figyelme a garancia rá, hogy Mezőhegyes végleg megmeneküljön.
