A büntetés-végrehajtástól kapott tájékoztatás szerint nem vitatható, hogy a rabok egy részének a zárkákban valóban nem jut elegendő mozgástér. Jelezték ugyanakkor, hogy az ágyszámra vonatkozó megállapítást – amely kizárólag Zuschlag esetében szerepel – nem tudják értelmezni.
Ezzel kapcsolatban határozottan leszögezték, hogy valamennyi fogvatartottnak biztosítanak saját fekvőhelyet, az tehát nem fordulhat elő, hogy az ágyakon bárkinek is másokkal kellene osztoznia.
A csütörtöki döntésekkel kapcsolatban az Igazságügyi Minisztérium kérdésünkre emlékeztetett rá, hogy a börtönök túlzsúfoltságát kifogásoló panaszok kapcsán idén márciusban a strasbourgi fórum a Varga és társai kontra Magyarország ügyben úgynevezett pilot judgment eljárást folytatott, s a bíróság szerint a kérelmezők esetében megállapítható a megalázó bánásmód. Ezen túlmenően kifogásolták azt is, hogy az érintettek számára nem áll rendelkezésre hatékony hazai jogorvoslat.
 |
Zuschlagot mintegy ötmillió forint illeti meg
M. Schmidt János |
A bíróság ezért a kormányt cselekvési terv készítésére kötelezte, amelynek tartalmaznia kell, hogy milyen intézkedéseket tesznek, s milyen jogorvoslati lehetőséget biztosítanak. A tárca tájékoztatása szerint a terv benyújtásának határideje december 10-e volt, és e kötelezettségnek a kabinet 9-én eleget is tett.
Jelezték: a dokumentum megfelelőségét és végrehajtását az Európa Tanács miniszteri bizottsága felügyeli, és ha szükségesnek tartja, ajánlásokat fogalmazhat meg azzal kapcsolatban.
A már folyamatban lévő, illetve az újonnan benyújtott ügyekben – a jogsértés természetétől, a tervezett intézkedések megfelelőségétől és azok tagállami végrehajtásától függően – a bíróság többféle módon járhat el – közölte a minisztérium.
Így a panaszok elutasítása, illetve felfüggesztése mellett a testület dönthet úgy is, hogy – amennyiben a pilot judgment végrehajtását eredménytelennek ítélik –, a beadványokat továbbra is feldolgozzák és azokban döntést hoznak.
Az embertelen börtönviszonyok miatt eddig körülbelül háromezer panaszt nyújtottak be az emberi jogi bírósághoz, de az ügyek száma vélhetően még nőni fog. Az szinte bizonyos, hogy
mindenkit kártérítés illet meg, akit olyan zárkában tartottak fogva, amelyben egy főre kevesebb mint három négyzetméter jut.
Az emberi jogi bíróság emellett súlyosbító körülményként értékeli, ha nem megfelelő a szellőzés, ha az elítélteknek csak heti egyszeri alkalommal biztosítanak fürdési lehetőséget, ha a cellában nincs meleg víz, illetve ha a börtönben élősködők vannak.
A kormánynak olyan jogorvoslati lehetőséget kell biztosítania, amely mindezen szempontokra figyelemmel lehetővé teszi, hogy az érintettek a strasbourgi gyakorlatnak megfelelő összegű – tehát akár tíz-húszezer eurós – kártérítést kaphassanak.
