– A terület tulajdonosa az állam volt – fogalmazott a bírónő az indoklásban –, az NFA jogosult volt a védelemre. Az alperesnek nem volt joga ahhoz, hogy bemenjen a földre. Sérelmét követően nem vehette át a vitarendező fórumok és a hatóságok jogkörét. Megvolt a lehetősége békés tüntetés szervezésére, rendelkezésére álltak más jogi eszközök is. Magatartását a polgári jogi szabályok szerint kell megítélni, a tulajdonost kár érte.
– Igazságot, nem jogot! – hangzott a hallgatóság köréből, melynek tagjait többször figyelmeztetni kellett, ne zavarják meg a tárgyalás rendjét. Ez történt akkor is, amikor valaki a Böcsödi Gergely ellen tanúskodó Varga Ferenc jegyzőkönyvezett nyilatkozatára szerette volna emlékeztetni a bíróságot. A martonvásári gazda az engedetlenségi vetés utáni napokban azzal kereste meg Böcsödi Gergelyt, hogy sokat plakátozott a Fidesznek, őt bíznák meg a Kiss-féle földdarab művelésével, egyezzenek meg, kifizeti a napraforgó-vetés költségeit, álljanak le a tiltakozással.
Az egyezségből nem lett semmi, de Varga úr a napokban kihirdetett vadonatúj pályázati eredmények szerint már a haszonbérleti nyertesek között található. Az NFA ugyanis 2013-ban azzal ismerte el a pályázat körüli jogsértést, hogy a vitatott 64 hektárra vonatkozó eredményt visszavonta, és új pályázatot írt ki. Amelyről az időközben beperelt gazdát azzal az indokkal zárták ki, hogy perben áll az NFA-val.
|
A bírónő szerint rossz módszert választott
Teknős Miklós / Népszabadság |
A kör most bezárult. A bíróság abban sem érezte magát illetékesnek, hogy megállapítsa, az NFA és az őrző-védő cég között megkötött szerződés megfelelt-e a közbeszerzés szabályainak. Ezt Vágner Elza, Böcsödi Gergely ügyvédje semmisnek minősítette, de érvelését nem fogadta el a bíróság, mert annak külön ítéletben lehetett volna érvényt szerezni.
– Szomorú vagyok – mondta az ítélet kihirdetése után a kártérítésre kötelezett gazda –, ezek szerint mindent külön kellett volna perelni, ami persze újabb költségekkel járt volna. Ha állandóan bíróságra járnék, ki dolgozna otthon a saját földjeinken? Azt sem méltányolták, hogy voltaképp én hívtam fel a figyelmet a pályázati jogsértésre. A nyertes többet kapott, mint amit a törvény megengedett. Alkotmányos kötelességem volt előidézni, hogy a jogrend helyreálljon. A sajtónyilvános vetést választottam.
A bírónő szerint ez nem volt helyes. Más fórumokat végigjárva kellett volna a nyilvánosság tudtára adni, ha sérelem érte. Böcsödi Gergely és édesanyja a tárgyalás után elmondták, tettek rá kísérletet, elmentek az NFA székesfehérvári irodájába, hogy megkérdezzék, ki az érintett föld használója. De ott azt mondták nekik, nincs közük a falu határában a földhöz. Nem vezetett eredményre a kajászói gazdaközösség és egy civil szervezet nevében kezdeményezett per sem, mert gond volt a jogképességgel. Akkor és azért fogtak bele a kamerák kereszttüzében a látványos vetésbe, amikor látták, hogy senki nem áll velük szóba. A tárgyaláson egyébként felhördülés követte az NFA védőjének, Kovács P. Zoltánnak a kijelentését, miszerint "nem volt miről egyeztetni".
A Böcsödi Gergely mögött álló Fejér Szövetség képviselőit – akik gyűjtést kezdeményeztek azért, hogy a gazda ki tudja fizetni a megítélt összeget – az háborította fel, hogy a pályázati titkosság árnyékába bújó, a földmutyiban közreműködő NFA nem csak azzal teszi földönfutóvá a gazdákat, hogy kigolyózza őket, egy lázadót most jól meg is fizettetett a napraforgóvetéssel "megrongált" 64 hektár miatt.
– A törvénytelenség megszűnt – mondta Böcsödi Gergely. – Közel másfél millió forintomba került. A kormány évekkel ezelőtt azt ígérte, hogy földhöz juttatja a fiatal gazdákat. A föld végül másé lett, én meg fizethetek. Ez van. Nem adom fel, bízom abban, hogy a történet még nem ért véget.
