Üdítő kivétel, hogy a nagypolitika legalább a községekben továbbra sem jut érdemi szerephez – emelte ki. A települések döntő többségén – a mintegy 3200-ból csaknem 2500 helyen – ugyanis független polgármestert és független helyi képviselőket választottak. A városokban és a megyékben viszont kivétel nélkül a pártok között dőlt el a verseny, s a civilek mindössze Somogyban tudtak két, Szabolcs és Vas megyében egy-egy közgyűlési mandátumot megszerezni.
Fura dolog, de a társadalmi szervezetektől a pártok jobban tartanak, mint politikai riválisaiktól – állítja Gyenesei. Pedig a helyi kezdeményezéseket nem ellenfélként kellene kezelniük – hangoztatta –, hiszen a nem felülről irányított, hatékony civil kontroll a mindenkori hatalom számára is fontos: visszaigazolhatja a döntések helyességét, illetve jelzi, ha korrekcióra van szükség.
Mindezt Gyenesei egy 2006-os példával támasztja alá: akkor Somogyban húsz mandátumot szerzett a Fidesz, s tíz-tíz helyet az MSZP és a Somogyért Egyesület is. Tehát patthelyzet alakult ki, és a Fidesz végül inkább a szocialistákkal lépett koalícióra, ami politikatörténeti kuriózumnak tűnik. A helyzet azért is pikáns, mert a civil politikus úgy lett a Gyurcsány-kormány minisztere, hogy közben a megyéjében az MSZP ellenzéke volt.
Amúgy Somogyban a Fidesz már korábban kitalálta azt, amit a fővárosban most akar megvalósítani: a megyében négy évvel ezelőtt megszüntették a frakciókat. Gyenesei úgy látja, ennek fő célja az volt, hogy a 2010-ben még második legtöbb képviselővel rendelkező egyesületük megszólalási lehetőségeit korlátozzák. Szerinte ez is mutatja, hogy a civilektől mennyire tart a politika.
Most a kormányoldal mindenütt abszolút többséggel rendelkezik, ezért nincs szükség semmilyen alkura. Mindazonáltal figyelemre méltó, hogy éppen Somogyban a legkisebb a támogatottságuk: nem érte el a 48 százalékot, amit Gyeneseiék egyesületének viszonylag jó szereplésével lehet magyarázni. Ők mintegy 14 százalékot szereztek, s a megyében – megelőzve az összes baloldali pártot – a harmadik legjobb eredményt érték el. Egyébként száz-kétszáz szavazaton múlott, hogy Somogyban a Fidesz önmagában többséget szerzett.
Arra a felvetésünkre, hogy a megyei közgyűlések összetétele érdemi hatáskörök híján legfeljebb politikai okokból érdekes, Gyenesei leszögezte: az utóbbi két esztendőben a testület érdemi munkát valóban alig végzett. A korábban országosan felhalmozott több százmilliárdos adósság átvállalásáért cserében államosították ugyanis a megyei intézményeket, Somogyban például új iskolát és kollégiumot, értékes kastélyépületeket és egy balatoni ifjúsági tábort is.
Ezzel a megyei önkormányzatok intézményfenntartó feladatai teljes egészében megszűntek. A területfejlesztés korábbi szervezeti rendszerének átalakításával pedig a közgyűlések térségi fejlesztések előkészítésében és finanszírozásában betöltött szerepét is elvették. Igaz, a területfejlesztés elvileg továbbra is megyei hatáskör, csakhogy ennek gyakorlatát egyelőre semmiféle jogszabály nem garantálja, és a források is hiányoznak – jelentette ki Gyenesei.
Az utóbbi néhány esztendőben a megyei önkormányzat tevékenysége Somogyban nagyjából annyiban ki is merült, hogy összegyűjtötték a helyi önkormányzatok területfejlesztési elképzeléseit – tette hozzá. Ehhez pedig szerinte nem lett volna szükség közgyűlésre, mert ezt a munkát az apparátus hibátlanul el tudta végezni saját maga.
A választott önkormányzat – és a most nemigen létező feladatok ellátásához például Somogyban szükséges csaknem negyven fős apparátus – fenntartása így teljesen feleslegesnek tűnik. Ezt nem vitatja Gyenesei, hiszen míg korábban 24 milliárd forint sorsáról dönthettek, az idén ennek egy százalékával gazdálkodhatnak, ami nagyjából a hivatal és a közgyűlés működési költségeit jelenti.
Reméli azonban, hogy előbb-utóbb érdemi hatásköröket és forrásokat is kapnak, és akkor a területfejlesztésre szánt pénz felhasználása során a jelenleginél talán jobban érvényesíthetnék a megye érdekeit. Ma különben a Fidesz nem sokat kockáztatna ezzel, hiszen mindenütt a saját emberei vannak többségben. Erre Gyenesei úgy reagált, hogy a hatáskörök átadása a jelenlegi centralizált döntési mechanizmussal nehezen egyeztethető össze, ráadásul a Fidesz a saját helyi embereiben sem feltétlenül bízik. Emiatt kérdéses – fogalmazott –, hogy a megyékkel hosszú távon egyáltalán mit is akarnak kezdeni.
