Egyre biztosabb a tisztújítás az MSZP-ben

Kovács László Móricz-Sabján Simon

A napokban mindkét egykori pártelnök saját javaslattal állt elő arra vonatkozóan, hogy Mesterházytól egy átmeneti vezetés vegye át a szocialista párt irányítását. Kovács egy tegnap reggeli tévéinterjúban azt mondta, átmenetileg egy testületre bízná az MSZP vezetését, amelyben – az egyéniben győztes képviselők, illetve Botka László választmányi elnök, valamint Kunhalmi Ágnes és Veres János mellett – helyet kapnának a korábbi pártvezérek, így ő is. Mesterházy erre azt mondta: Kovács egykori MSZP-elnökként sem ismeri a párt alapszabályát. „Csak olyan megoldást szabad választani, ami alapszabályszerű, ez nem ilyen, ezért ebben a formában egészen biztos nem valósul meg” – jelentette ki, hozzátéve: az MSZP-t az elnökség irányítja, ha tehát a választmány elfogadja a lemondásukat, akkor új elnökséget kell választani.

Úgy tudjuk, Kovács elképzelése Mesterházy ellenlábasai között sem aratott osztatlan sikert, főleg azért, mert a volt külügyminiszter önmagát és Veres Jánost is szívesen látná az átmeneti vezetésben. A pártelnök le is ütötte a magas labdát, amikor arról beszélt: továbbra is helyesnek tartja, hogy sok korábbi vezető politikus háttérbe szorult az elmúlt négy évben. „Az MSZP-nek a jövő felé kell fordulnia és a nem a restauráció irányába” – vélekedett. Ahogy megírtuk, a Mesterházyval elégedetlen politikusok – köztük Lendvai – azt szeretnék elérni, hogy ne teljes tisztújítás legyen, csak a pártelnök mondjon le. Ugyanakkor többen közülük úgy látják: az elnökség többsége erősen kötődik Mesterházyhoz, így valószínűtlen, hogy a pártelnök bukása esetén az elnökség a helyén marad. Ha pedig lemondanak, akkor kezdődik az alulról felfelé menő rendszerű tisztújítás. A választmány elvileg soron kívüli tisztújítás mellett is dönthet (ez 90 helyett csak 45 napot vesz igénybe), de ehhez kétharmados többség kellene.

Ma ül össze az MSZP budapesti párttanácsa, és – mint arra Alexa György, a választási bizottság vezetője utalt az MTI-nek – valószínűleg amellett foglal állást, hogy a választmány fogadja el a pártelnökség lemondását.

A Hvg.hu arról írt tegnap, hogy „Budapest fellázad Mesterházy ellen”, a kerületi szervezetek sorban fogalmazzák meg a jelenlegi vezetés távozását kérő állásfoglalásaikat. A csepeliek például a honlapjukon közzétett írásukban jelezték: rendkívüli kongresszust szeretnének, ahol 2016-ig választanának új elnökséget, és ezzel a kötött mandátummal küldik delegáltjaikat a szombati választmányi ülésre. Ha ezt nem sikerül keresztülvinniük, akkor a teljes tisztújítást támogatják, ám azt is levezényelnék két hónap alatt. A csepeli pártszervezet szerint az MSZP elnöksége a parlamenti választási vereség után csak tetézte a bajt, nem vonta le a konzekvenciát, és „karakán kiállás helyett zavaros magyarázkodásba kezdett”. Szerintük, ha nem megy végbe gyors és gyökeres változás a párt vezetésében, akkor a kerületben nem lesz esély baloldali győzelemre az önkormányzati választáson. Hasonló tartalmú állásfoglalást készített több másik kerületi szervezet is.

Mesterházy egyik támogatója a mai párttanácsülésre utalva lapunknak azt mondta: fontos, hogy a budapesti kerületek hová állnak, de – folytatta ironikusan – lehet, hogy egy részük kénytelen lesz „saját maga ellen is fellázadni”. Arra utalt ezzel, hogy az MSZP épp Budapesten könyvelte el a legfájdalmasabb vereséget az EP-választáson: a Demokratikus Koalíció és az Együtt–PM is megelőzte, egyébként Csepelen is a DK szerepelt a legjobban a baloldali pártok közül. Az önkritika első jeleként értékelhető mindenesetre, hogy a szocialisták fővárosi – Alexa György, Trippon Norbert, Horváth Csaba összetételű – választási bizottsága tegnap azt közölte: „megértettük a választók üzenetét: az MSZP nem határozhatja meg egyedül, hogy ki legyen Tarlós István kihívója”, ezért tárgyalást kezdeményeztek a baloldali pártokkal és civil szervezetekkel.