Esélyt sem adunk a menekülteknek

Szerbiába visszaküldött migránsok. Nekik nincs visszaút Marko Djurica / Reuters

Azt nem tudni, hogy esetükben mi lesz a döntés, hiszen aki Szerbiából érkezett, annak kérelme az új szabályok szerint elfogadhatatlan. De a sérülékeny csoportok esetében – különösen az egyedülálló kiskorúak, a terhes nők és a gyermekükkel egyedül érkező anyák ügyében – a bevándorlási hivatal korábban is megengedőbb volt, és lehet, hogy a hatóság elismeri: nekik, kiszolgáltatott helyzetük okán, Szerbia tényleg nem biztonságos.

A többiek viszont legfeljebb a bíróságban reménykedhetnek. Abban sem nagyon. Civil jogvédők máris készülnek arra, hogy a várhatóan szakmányban születő elutasító határozatok miatt nemzetközi fórumokhoz fordulnak.

A keddtől hatályos szabályok miatt az érintettek akár alkotmányossági panaszt is benyújthatnának – hoz fel újabb szempontot Lattmann Tamás nemzetközi jogász. Az alaptörvény szerint ugyanis tilos a csoportos kiutasítás, de Lattmann szerint a jogalkotó olyan helyzetet állított elő, amelynek következményeként egy egész csoportot – a Szerbiából érkező menekültek szinte mindegyikét – végül ki kell utasítani, hiszen a kérelmük a törvény erejénél fogva elfogadhatatlan. Igaz, ehhez előbb be kellene engedni őket az ország területére, ám az „új időszámítás” ezt is kizárja, ha csak nem valaki illegálisan lépi át a határt.

Van azonban nyomósabb érv is. Az alaptörvény szerint „Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek”. Ebből egyértelműen következik – jegyezte meg –, hogy azoknak a kérelmét érdemben vizsgálni kellene, akiknek a görög, a macedón és a szerb hatóságok mindössze annyi segítséget adtak, hogy továbbutaztatták őket.

A határon lefolytatott eljárások során a menedékkérőket anyanyelvükön írásban tájékoztatják jogaikról, ügyük várható kimeneteléről, a felülvizsgálati kérelem benyújtásának lehetőségéről, s arról, hogy jogi segítőt kérhetnek. Bár tolmácsot biztosítanak, a határozatot magyarul szövegezik meg.

Azt azonban a tolmács lefordítja, és a kérelmezőnek aláírásával kell igazolnia, hogy mindent megértett. Amúgy mindenki kérhet írásba foglalt fordítást is, de ennek költségeit az állam nem viseli. A határon dolgozó civil szervezetek pedig eddig nem találkoztak olyan esettel, amikor valaki jogi segítséget kért és kapott volna.