– Én nem megyek el innen, csak ha kinyitják a kaput, és keresztülengednek Magyarországon – mondta még tegnap délelőtt egy férfi. Előzőleg fiatal arabok és afgánok próbálták meg betörni az autópálya-határátkelő kapuját. Help us, Germany! – skandálták. Thank you, Serbia! – köszönték meg, hogy a szerb állam idáig elszállította őket, és a szerb rendőrök nem zavarták őket a határzár ostromában. Többen Allah Akbar! kiáltásokkal hívták társaikat demonstrálni.
|
A szerda délutáni zavargásokban a határ felett lőttek egymásra menekültek és rendőrök, ki amivel tudott
Stoyan Nenov / Reuters |
Volt, aki körbemutatott a bokrok közt, az utakon táborozó több ezer emberre. – Nézze, mondta, itt vagyunk étlen-szomjan, nem tudunk tisztálkodni, a gyermekeinket tisztába tenni.
Miért nem engednek a magyarok oda, ahová elindultunk?
Addig várunk itt, amíg meghalunk, vagy kinyílik a kapu.
Egy fiatalasszony egy kétévesforma kislánnyal táborozott a kapu mellett.
– Ha mások átmennek, átmegyünk mi is.
– És ha nem? Van B terve?
– Mi lenne?
– Visszamenni.
– Visszamenni nincs hová, nincs miből és nincs miért.
Egy családnak megemlítettem, hogy Horvátországon át szabad az út Németország felé. A horvát miniszterelnök nyilatkozott, hogy szívesen látja őket.
– Minden határ után van egy újabb határ – felelte a férfi. – Nem is tudom, hány országon jöttünk keresztül. Sehol nem láttak bennünket szívesen, csak kifosztottak, ha tudtak.
Tegnap este innen mellőlem vittek el taxival egy másik családot. Azt ígérték nekik, hogy a horvát határra mennek. Örültek szegények, de mire reggel felébredtünk, már újra itt voltak, csak a pénzük, a mobiltelefonjuk és a csomagjuk nélkül.
Egy idősebb férfi visszakérdezett, hová menjen vissza. Szerbiába? Macedóniába? Görögországba?
– Ha mégis visszamegyek, akkor Szíriába megyek… meghalni – mondta keserűen.
|
Horgosi életkép. Minden határ után van egy újabb
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Azok a dühös fiatalemberek, akik megtámadták a röszkei kettes határállomást, amelynek a kerítése gyengébb volt, valószínűleg hasonlókat gondoltak, de megpróbálták másoknak is kikaparni a gesztenyét.
Miután az összecsapások kora este véget értek, még mindig nagyon kevés volt a szerb rendőr – az autópálya-határátkelőnél egyet sem láttam. Röszke 2-n a kerítés ledöntve, plexipajzsos magyar rohamrendőrök és vízágyú áll a határvonalon, még ég egy felgyújtott autógumi.
Legalább kétezer ember táborozik a két határátkelő közti füves, bozótos területen, aki nem tudja, mit csináljon, ha nem jut át a lezárt határon. Időnként beállt egy busz, menekültek szálltak föl rá azzal, hogy Magyarkanizsára mennek. Onnan pedig Horvátországba. Erre a tolmács által közölt ígéretre, no meg a külügyminiszter kérése nyomán megérkezett néhány szerb rendőr látványára hátráltak meg.
Este újra békésnek tűnt a hangulat. De ilyen volt délután kettőkor is,
ám nem telt bele két óra, és kevés híján mindannyian a magyar oldalon voltak.
