Péntek este Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára már arról beszélt: Nem született olyan döntés, hogy elvennének minden fejlesztési forrást a fővárostól,még azt a tervet sem nyújtották be Brüsszelnek, amely a megvalósítandó projekteket tartalmazza.
Azt viszont szerinte már most látni, hogy 2014 és 2020 között jóval kevesebb uniós forrás áll rendelkezésre, mint amennyit a budapesti közlekedési fejlesztések igényelnének, s a közép-magyarországi régió olyan fejlettségi szinten áll, hogy emiatt ott sokkal kevesebb forrást használhatnak fel.
A politikus fontosnak tartotta leszögezni: „A kormánynak nincs olyan szándéka, hogy Tarlós Istvánnak kellemetlen perceket okozzon”.
A Budapesten élők személyijövedelem-adójából alig csurrant vissza valamit a kormány.
– Ha jogos lenne Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter érvelése Budapest uniós projektjeinek kizárásáról, akkor az uniós pénzosztás szabályait jól ismerő fővárosi és minisztériumi apparátus már régen jelezte volna: új projekteket kell kidolgozni a budapestiek helyett, mivel azok nem kaphatnak támogatást Brüsszeltől. S ha azokat elbukjuk, akkor több százmilliárd forintnyi forrástól esik el Magyarország. Erről azonban szó sem volt. A jelenlegi városvezetésnek – ezen belül Tarlós István főpolgármester két helyettesének, György Istvánnak és Bagdy Gábornak, valamint Vitézy Dávidnak, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezetőjének – éppen az volt a fő érve a közlekedési projektek mellett a 2010-es ciklus elején, hogy azokra nem vonatkozik az uniós fejlett régiók támogatását tiltó szabály. A fővárosi közösségi közlekedés fejlesztése ugyanis országos jelentőségű. Így most erre hivatkozni eléggé hiteltelen – véli Atkári János Demszky Gábor korábbi főpolgármester-helyettese, illetve Tarlós jelenlegi városvezető egykori főtanácsadója.
– Ráadásul – teszi hozzá – Budapest uniós forrásoktól való megfosztása nem jelent könnyebbséget a magyar kormánynak, lévén a megcélzott fővárosi beruházások nem halogathatóak. A súlyos működési kockázatokat rejtő 3-as metró, illetve a kisföldalatti felújítása (ami nem mellesleg a kormány által dédelgetett Liget projekt része), a rendkívül leromlott járműállomány cseréje nem várhat tovább. A fővárosi önkormányzatnak pedig lehetősége sincs az ehhez szükséges pénz előteremtésére.
Heil Péter, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egykori elnökhelyettese az Atv.hu-nak azt mondta: elméletileg igaz az a kormányzati álláspont, hogy Budapest mint az uniós átlagnál fejlettebb régió nem használhat uniós pénzeket közlekedésfejlesztésre.
Hangsúlyozta viszont, hogy a konkrét helyzet nem értelmezhető a konkrét számok ismerete nélkül. Kiemelte azt is, Európában példa nélküli, hogy egy ország fejlesztésre fordítható forrásainak 97 százaléka az unióból jön, márpedig Magyarországgal ez a helyzet.
Ez azt jelenti, hogy ha Brüsszel valóban nem engedélyezne forrásfelhasználást bizonyos fővárosi fejlesztésekhez, akkor azok saját nemzeti forrás híján nem is valósulhatnak meg, ez pedig a magyar kormány gazdaságpolitikájának kudarcát jelenti – tette hozzá.
A Budapesten élők személyijövedelem-adójából alig csurrant vissza valamit a kormány, az iparűzési adóból szintén nagyon kevés marad a fővárosi kincstárban, a ciklus elején megfosztották az idegenforgalmiadó-bevételtől, új adót pedig nem vethet ki.
Sőt a dugódíj bevezetéséhez sem járult hozzá a parlament. A főváros a települési önkormányzatok közül elsőként csupaszította le költségvetését szinte kizárólag kötelező feladatok ellátására – emlékeztetett Atkári.
– Az önként vállalt feladatok – például hajléktalanellátás, a fesztiválzenekar támogatása – teljes törlése alig 1-2 milliárdot hozhatna az önkormányzatnak. Ez az uniós források kiesésével keletkező űrt nem fedheti be – mondja.
Az indoklás mellett az időzítés is érthetetlennek tűnik. Lázár János húzása, három hónappal az önkormányzati választások előtt, kockázatos politikai döntés. Nehéz racionális választ adni rá.
Elvileg felmerülhet okként Lázár szűkebb pártriájának előnyben részesítése, a fővárosi tervek helyébe ugyanis – egyebek mellett – a Szeged–Hódmezővásárhely-villamosvonal kiépítése lépett.
De az is elképzelhető, Lázárnak nem tetszik az, hogy sokak szerint politikai vetélytársa, Rogán Antal gesztusokat tesz Tarlós István felé. Az önkormányzati választási törvény módosítása után ugyanis a Fidesz frakcióvezetője vetette fel: a választások után bővíthetik majd a főpolgármesteri hatáskört, ha Tarlós kéri ezt.
Jól mutatta ez Tarlós és Rogán korábban meglehetősen konfliktusos viszonyának új, békésebb korszakba lépését. Lázár viszont konzekvens maradt 2012-es önmagához, amikor kijelentette: a főváros ne csak tartsa a markát BKV-ügyben, hanem tegyen is valamit. Most is azt mondja: Tarlós István menjen, lobbizzon Brüsszelben! A főpolgármester akkor éles hangú üzenetben válaszolt. Most viszont – sokkal nagyobb tétnél – hallgat.
Vannak olyanok is, akik úgy vélik, lehet, hogy mindez csupán eszköz a fővárosi vagyontárgyak megszerzéséért folytatott háborúban.
Az Orbán-kormány már többször jelezte, hogy ellentételezést kér Budapest támogatásáért cserébe.
Mint ahogy az Index emlékeztetett rá, a kormány már korábban felvetette, hogy állami tulajdonba venné a fővárosi közlekedést. Ezeket a tárgyalásokat Lázár János folytatta le Tarlóssal, ám a főpolgármester eddig nem állt kötélnek. A kérdés azonban nem került le a napirendről, sőt – ahogy azt a napokban megírtuk – a lehetséges forgatókönyveket is kidolgozták.
Ha Budapest nem kap pénzt a működtetésre, akkor talán Tarlós István is belátja, hogy le kell mondania az utolsó jelentős feladatról. Másrészt sokaknak kellemetlen lenne Brüsszel vigyázó szeme a 3-as metró felújítása körül.
Uniós támogatás esetén nyílt, nemzetközi pályázatot kellene kiírni a munkára, amelyen az orosz Metrowagonmash nagyon erős ellenfelekkel találná szemközt magát. Érthető, hogy a paksi atomüzlet farvizén érkező orosz cég jobban szeretne pályázaton kívül megalkudni.
A felújításként kommunikált beruházás főbb tételeiről állítólag már meg is egyeztek a felek. Csak a fővárost hagyták ki belőle.
A fővárosi nagy projektekre – az M5-ös metró mellett a kisföldalatti korszerűsítésére, meghosszabbítására, a 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötésére, az M3-as vonalának felújítására, meghosszabbítására, járműbeszerzésekre – összesen 800 milliárdot költött volna a főváros 2020-ig.
A csepeli, ráckevei és a szentendrei HÉV-vonalakat összekötő 5-ös metróra – Tarlós tavalyi bejelentésekor – már a támogatási szerződést is megkötötték a kormánnyal. Úgy tűnik, ez éppúgy nem számít, mint a 4-es metrónál.
Orbán Tarlóst támogatja
Orbán Viktor miniszterelnök tegnap, a már megszokott rádiós nyilatkozatában méltatta Tarlós István főpolgármestert, mert „új világot hozott” a budapestieknek. „Minden okunk megvan arra, hogy jó lelkiismerettel ajánljuk a budapesti polgároknak, hogy folytatódjék az a munka a fővárosban, ami az elmúlt négy évben elkezdődött”.
Az MSZP 24 órás ultimátumot ad
24 órás ultimátumot adtunk Tarlós Istvánnak, álljon ki, és mondja el a véleményét, ha nem teszi ezt, akkor távoznia kell – jelentette ki az ATV-ben Horváth Csaba. A szocialisták fővárosi frakcióvezetője hozzátette, hogy Tarlós hetek, hónapok óta csak sunnyog, nem mer kiállni és elmondani, mit gondol például az önkormányzati választási törvény módosításáról. A fővárosi MSZP ezért rendkívüli közgyűlés összehívását is kezdeményezte.
Horváth hozzátette, ha Tarlós István az elmúlt négy évben kiállt volna a budapestiekért, akkor nem lehetett volna államosítani a kórházakat. Szerinte a főpolgármesternek nem a Fideszért, hanem a fővárosiakért kellene dolgoznia, hiszen tőlük kapta a mandátumát.
A frakcióvezető fontosnak tartja tisztázni: nem igaz, hogy Budapest lóg a kormányon. A budapestiek az egész éves befizetett adójuknak 14 napra jutó részét kapják csak vissza.
Az LMP szerint a Miniszterelnökség érvelése hamis: „a kohéziós alap forrásaiból megvalósított közlekedési beruházások esetében nincs olyan korlátozás, hogy a központi régióban ne lehetne forrásokat felhasználni.”
Heltai László, az LMP gazdaságpolitikai szakszóvivője úgy fogalmazott:
Budapesten vannak olyan közlekedési feladatok, amelyek elhalasztása vagy elmaradása „emberéleteket követelhet”. Példaként említette, hogy a 3-as metró és a kisföldalatti is azonnali felújítást igényel. Ezért követelik, hogy a kormány akár uniós, akár hazai forrásokból, de oldja meg a problémát.
A Jobbik ugyan egyetért azzal, hogy vidékre is kellenek források, de a katasztrofális állapotban lévő fővárosi tömegközlekedés felújítása szerintük nem tűr halasztást. Lázár János ötletével kapcsolatban azt mondták, remélik, csak a szokatlanul nagy meleg hatott így a kancelláriaminiszterre, és nem vesztette el józan ítélőképességét. (Hírösszefoglalónk)
