galéria megtekintése

Irakban újra kitört a polgárháború

NOL

Moszul és Tikrit után péntekre a szunnita szélsőségesek több új várost rohantak le és vontak az irányításuk alá. Több ezer síita indult el felvenni velük a harcot abban a Szamarrában, ahol nyolc éve elkezdődött a véres felekezetközi konfliktus. Az Egyesült Államok légicsapásokon gondolkodik, amelyek keretében odavágnának a Szíriában ténykedő szélsőségeseknek is.

Péntekre virradóra a Dijala tartományban lévő Szadija és Dzsalavla városa is az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS) szunnita dzsihádistáinak az uralma alá került – írja a BBC. a szélsőséges iszlamisták ezzel veszélyesen közel kerültek a fővároshoz, karnyújtásnyi közelségbe ahhoz, hogy elfoglalják a fővárost, Bagdadot. Ezt a tervet azok a síiták húzhatják keresztül, akik most rendőrségi teherautókon ezrével vonulnak észak felé felvenni a harcot az ISIS egységei ellen. A harcra Irak legmagasabb rangú síita vallási méltósága, Ali al-Szisztáni nagyajatollah szólította fel őket a pénteki imán. Nyolc éve a szunnita szélsőségesek két szamarrai síita mecset levegőbe repítésével robbantották ki azt a felekezetközi háborút, amely éveken át tartó vérfürdőhöz vezetett a közel-keleti országban. Szamarrából az iraki hadsereg egységei kivonultak. Csak a két síita mecsetet őrzik.

Az ISIS-nek kedden sikerült elfoglalnia Moszult, Irak második legnagyobb városát, Ninive tartományt, valamint Kirkuk és a szintén közeli Szalaheddin tartomány egyes körzeteit. Szerdán az ellenőrzésük alá vonták a Moszul és Szamarra között fekvő Tikritet, ami után Szamarra következett. Tikritben – Szaddám Huszein néhai diktátor szülővárosában – a hadsereg légitámadást hajtott végre a legnagyobb városi mecset ellen.

A Reuters jelentése szerint délutánra Dzsalavlából kurd erők űzték ki a dzsihadistákat. A brit hírügynökség ír arról is, hogy az ISIS erői körülvettek egy olajkitermelő létesítményt is Bajdzsiban, deez még a hadsereg ellenőrzése alatt áll. A dzsihadista fenyegetés miatt a kurdok a héten bevonultak a közeli Kirkukba, az iraki olajkitermelés központjába is.

 

Hivatalos iraki becslések szerint az Irakon kívül Szíriában is aktív ISIS-nek összesen hatezer embere lehet. Moszul elfoglalásához körülbelül 800 dzsihadista elég volt.

Barack Obama iraki katonáknak tart beszédet 2009-ben.
Jim Young / Reuters

A konfliktus elől százezrével menekülnek az emberek. ENSZ-bejelentések szerint az ISIS egységei mindenhol katonákat és civileket végeznek ki az elfoglalt városokban. Rupert Colville, a világszervezet Emberi Jogi Főbiztosságának (OHCR) a szóvivője csak Moszulból 17 tömeges kivégzésről számolt be, hozzátéve, áldozatok összlétszáma több száz is lehet. Bagdadban a hatóságok elsötétítették a Facebookot, a Twittert és a YouTube-ot is.

Tegnap Barack Obama amerika támogatásáról biztosította Irakot, és bár nem részletezte, hogy miféle segítségnyújtásra gondol, azt mondta, semmit sem zár ki a beavatkozási lehetőségek közül. Jay Carney fehér házi szóvivő ezt később úgy pontosította, hogy az Egyesült Államok nem mérlegeli szárazföldi csapatok Irakba küldését. Carney szerint Obama arról beszélt, hogy nem zárja ki amerikai légicsapások lehetőségét. Az amerikai elnök pénteken jelezte, hogy az Egyesült Államok nem küld szárazföldi egységeket Irakba, és máshogyan sem fog beavatkozni anélkül, hogy a síita miniszterelnök, Núri al-Maliki kormánya ne állt volna elő valamiféle béketervvel a felekezetközi konfliktus megszüntetéséről.

A Guardian forrásai szerint a Fehér Ház drónokkal és pilóta vezérelte repülőgépekkel végrehajtott gyors légicsapás-sorozaton gondolkodik, amelyek keretében odavágnának a Szíriában ténykedő szélsőségeseknek is. Ironikus, de ez utóbbi azt a  Basár el-Aszad elnököt segítené a több mint három éve tartó szíriai polgárháborúban, akivel szemben a nyugati hatalmak az ellenzéket támogatják.A CNN közlése szerint az Egyesült Államok az iraki helyzet miatt az egyik repülőgép-hordozó anyahajóját, a USS George H. W. Busht a Perzsa-öbölbe vezényelte.

Irakról pénteken Londonban tárgyalt John Kerry amerikai külügyminiszter a brit kollégájával, William Hague-gel. Hague a brit kormány részéről kizárta a katonai beavatkozást, de jelezte, London kész tanácsadói segítséget nyújtani a bagdadi kormánynak. Kerry közlése szerint Washington közvetlen kapcsolatban áll Malikivel, Amerikai sajtóértesülések szerint az iraki miniszterelnök már hetekkel ezelőtt kérte az Egyesült Államoktól, hogy mérjen légi csapást a szunnita szélsőségesekre.

Obama Tony Abbott ausztrál miniszterelnököt a Fehér Házban fogadva nyilatkozott az iraki helyzetről. Mint mondta, aggodalommal szemléli az ottani fejleményeket, és szavatolni szeretné, hogy a szélsőségesek ne tudják megvetni a lábukat Irakban vagy a szomszédos Szíriában. Arra biztatta az iraki kormányfőt, hogy dolgozzon ki olyan kompromisszumot, amely lehetővé tenné, hogy a mérsékelt síiták és szunniták összefogjanak a szélsőségesek ellen.

John McCain republikánus szenátor csütörtökön sürgette, hogy a kialakult válság megoldása érdekében Obama rendelje vissza az aktív katonai szolgálatba David Petraeus tábornokot, aki Irakban és Afganisztánban is sikeresen alkalmazta a felkelésellenes stratégiát. Petraeusnak, aki 2011 szeptemberében átvette a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) irányítását, 2012 novemberében egy nőügy miatt kellett távoznia posztjáról.

Az iraki biztonsági erők egyik kigyulladt járműve. A dzsihádisták érkezésekor nemcsak a lakók, de az iraki rendőrök és katonák is fejvesztve menekültek. STR / Reuters

Az iraki miniszterelnök már a hét elején kérte a parlamenttől, hogy szavazzanak a szükségállapot bevezetésétről, ám ez mindeddig nem történt meg. A parlamentben végül tegnap szavaztak volna róla, de a képviselők kevesebb mint fele volt jelen. Szakértők szerint ez is példázza, hogy milyen fokú megosztottság van a vezetésben.

Az utolsó amerikai egységek 2011-ben, hét és fél évvel az Irak elleni invázió kezdete után vonultak ki a közel-keleti országból, miután Bagdad nem volt hajlandó belemenni, hogy az ország területén állomásozó amerikai katonák továbbra is immunitást élvezzenek az iraki igazságszolgáltatással szemben. Azóta mindössze a Pentagonnak 200 munkatársa teljesít szolgálatot a közel-keleti országban, beleértve az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségének a védelmét is, de az irakiak 15 milliárd dollár értékben kaptak katonai felszerelést az amerikaiaktól. A fegyverek között van 300 Hellfire rakéta és rengeteg muníció, de szó van még 500 ugyanilyen rakéta, 24 Apache helikopter és F-16-os vadászgépek eladásáról is, tíz felderítő drónt pedig az év végéig szállítanak le a közel-keleti országnak.

Irakban több mint 4400 amerikai katona vesztette életét. A Kongresszusi Kutatási Szolgálat adatai szerint az iraki jelenlét 2011 végéig 802 milliárd dollárjába került az Egyesült Államoknak.

Bírálói szerint Obama elnök hasonló káoszt okozhat Afganisztánban is, miután bejelentette, hogy 2014-ben az összes harcoló egységet, 2016 végéig pedig az összes amerikai katonát kivonja a közép-ázsiai országból.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.