A kabinet – amely az ellenzék szerint valójában a norvég pénzek feletti teljes ellenőrzésért és azért indított harcot, hogy az olykor kormánykritikus civilek ne jussanak támogatáshoz – később a „nehéztüzérséget” is bevetette. Arra hivatkozva, hogy a norvég források felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket támogattak, vizsgálatra kérték fel a Kehit. Ez pedig annak ellenére is folyamatban van, hogy az ombudsman aggályosnak tartotta a vizsgálatot, és Norvégia is többször jelezte kifogásait.
Az Ökotárs Alapítvány csak részben működött együtt a Kehivel: a saját gazdálkodásáról szóló dokumentumokat átadta, ám a pályázatain nyertes szervezetekről bekért információkat adatvédelmi okokból több esetben visszatartotta.
Mindezek után írta meg a 444.hu, hogy az ügyészség és a rendőrség célkeresztjében is ott van már az alapítvány. Mint azt Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója érdeklődésünkre elmondta, a múlt héten kereste meg őket levélben az V. kerületi rendőrkapitányság. Azt írták, hogy feljelentéskiegészítés keretében kérnek tőlük adatokat, miután sikkasztás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentés érkezett a Fővárosi Főügyészséghez. Kérdésünkre az igazgató elmondta: lehet, hogy csak a véletlen műve, de a rendőrség olyan dokumentumokat is kért tőlük, amelyekre korábban a Kehi is igényt tartott, de nem adtak ki. (A Vs.hu szerint a Kehitől is kért adatokat a rendőrség.)
A vizsgálatról szerettünk volna részleteket megtudni, de az ORFK kommunikációs szolgálata félnapos „gondolkodási idő” után arra jutott, hogy az ügyben nem is ők, hanem a Fővárosi Főügyészség az illetékes. A rendőrség fellépése és a vizsgálat időzítése mellett különössé teszi a belvárosi kapitányság eljárását az is, hogy a Vs.hu kiderítette: egy budapesti Fidesz-szervezet egyik tagja tett feljelentést az ügyben.
A feljelentő, Tényi István – aki elmondása szerint az V. kerületi Fidesz-szervezet tagja – lapunk érdeklődésére azt közölte: az Ökotárs Alapítvány elleni eddigi vizsgálatokhoz csak közvetve kapcsolódik a feljelentése. Mint elmondta, majd két évvel ezelőtt vizsgálatot kezdeményezett korábbi munkahelye, egy hátrányos helyzetű fiatalokat, főként romákat oktató budapesti iskola működtetője, a Szegényeket és Rászorultakat Segítő Közhasznú Alapítvány (Szersa) ellen. Szerinte ugyanis nincs kizárva, hogy csaltak a tanulók létszámával az iskolában, így megkárosították a költségvetést. (Erről korábban riportot közöltünk, az ügyben indult vizsgálat jogerősen még nem zárult le.)
Mindez úgy kapcsolódik a norvég forrásokhoz, hogy kiderült: a Szersa vezetője is tagja volt a civil pénzek sorsáról döntő bizottságnak. Tényi állítja, csak emiatt döntött úgy, hogy feljelentést tesz, semmi más nem befolyásolta. (A férfi érdeklődésünkre megerősítette: annak idején, amikor nagy viták után eljött a Szersa-iskolából, egy zárt Facebook-csoportnak valóban küldött egy fotót egy lebombázott területről, azzal a magyarázó szöveggel, hogy az iskola is erre a sorsra jut. Szerinte azonban az „metafora” volt, és szándékosan félreértették.) Noha Tényi azt állította, hogy csak a Szersa-ügy miatt lépett, azt elismerte: a feljelentését egy a Magyar Nemzetben megjelent cikkre alapozta, amelyben több más, a lap által gyanúsnak ítélt esetet mutattak be.
Móra Veronika közölte, hogy a hivatkozott újságcikk félrevezető volt, az iskola pedig cáfolta a leírt vádakat. Szerinte annyi igaz csupán: az iskola vezetője egyes pályázatok elbírálásában értékelőként részt vett. Az elmúlt hónapokban zajló támadássorozatok és a fideszes feljelentésre kezdődött rendőrségi eljárás közötti esetleg összefüggést firtató kérdésünkre azt felelte: „Ha tényleg csak egy magánszemély és egy tőlünk független vita miatt tett feljelentést, akkor nincs ok aggodalomra. De azt már láttuk, hogy ebben az ügyben szinte semmi nem zárható ki.”
Noha egyre inkább úgy tűnik, mintha a kormányzat kottájából „játszanának” a hatóságok, Hack Péter, az ELTE tanszékvezetője arra hívta fel a figyelmet: az önmagában nem baj, sőt kifejezetten szükséges, hogy ha bűncselekmény gyanújáról értesül a rendőrség vagy az ügyészség, akkor induljon vizsgálat. Ez – emelte ki – akkor is igaz, ha történetesen jobboldali kormányzat idején baloldali politikusok ügyében kell eljárni.
A probléma szerinte az, hogy ma nincs különösebb következménye annak, ha kiderül, hogy alaptalanul kevertek gyanúba, vádoltak meg embereket, szervezeteket, hiszen a büntető igazságszolgáltatásnak jogi értelemben jelenleg nincs igazi felelőssége. Arra a felvetésünkre, hogy utólag lehet kártérítést kérni, azt felelte: ez kétségkívül így van, de általában hosszú évek kellenek a jogerős ítéletig, ráadásul szervezetek esetében olyan csekély összegű kártérítések a jellemzők, amelyeknek gyakorlatilag nincs visszatartó erejük.
