Senki ne lepődjön meg, ha padokon átugró, korlátokon szaladgáló, falakat megmászó embereket lát az utcán. Nem őrültek, csak a testüket és a szellemüket edzik, sőt valójában művészek: a „l’art du déplacement” (elmozdulás/haladás művészete) nevű szenvedélynek hódolnak.
 |
| Little Shao / Fotó |
– Másra használjuk a városi környezetet, másként látjuk az előttünk álló utat. Egyszerre fizikai és szellemi gyakorlat ez, ha úgy tetszik, önkifejezési forma – magyarázza a Népszabadságnak telefonon a 27 éves Tony Thich (képeinken), aki augusztus második felében Budapesten tanítja majd a Franciaországban kitalált mozgásformát. Futni, ugrani, felmászni: adja ki a hármas jelszót, de a lényeg szerinte az, hogy mindenki újra felfedezze a környezetét, na és persze az emberi mozgást is. A város játszótérré válik, ahol az előrejutásnak csak a kreativitás szab határokat.
Azért ő sem mindig így közlekedik a párizsi utcákon, vallja be, de ha úgy érzi, hogy sportolni szeretne egy kicsit, átvált ADD-üzemmódra (az „art du déplacement” rövidítéséből). A kínai apától és francia anyától született fiatalember jó néhányszor tanított már külföldön, ám Budapesten valami újjal próbálkozik. A párizsi ADD Academyn tanítványa volt Csuzi Márton táncos (a Duda Éva Társulat tagja), ő terelte a kortárs tánc felé. Így aztán a budapesti tanfolyam a parkourként is emlegetett futó-ugró-mászó művészet és a kortárs tánc egyvelegét kínálja.
