A valós választási helyzetek elmúltával lényegesen megcsappant az emberek szavazói aktivitása – derül ki az elemzésből. Két hónap alatt 52-ről 41 százalékra csökkent azok aránya, akik, ha a közeljövőben választást rendeznének, „biztosan" elmennének szavazni.
A „biztos" szavazók körében még a teljes népességben mértnél is feltűnőbb a Fidesz visszaesése: már csak a 34 százalékuk szavazna a kormánypártra, holott októberben ez az arány még 57 százalék volt. További sokatmondó tény, hogy azoknak, akik emlékezetük szerint tavasszal a Fideszre szavaztak, a 22 százalékuk ma már nem így tenne, pedig az ilyen „kiábrándultak" aránya október végén még mindössze 4 százalék volt. Akkor az emberek 48 százaléka, most viszont már 68 százaléka mondta, hogy Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok, sőt még a megmaradt Fidesz-szavazók közül is minden hatodik így vélekedik. Ugyancsak számottevően romlott a kormány teljesítményének megítélése: ma már csak a szavazóközönség 31 százaléka értékeli jónak az Orbán-vezetés munkáját, holott ez az arány egy hónappal korábban még 45 százalékon állt.
|
Netadó-ellenes tüntetők a Szabadság hídon
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Az utóbbi hetek nemcsak a Fidesz támogatottságát, de vezetőinek népszerűségét is kikezdték, így a Medián politikuslistája novemberre alaposan átrendeződött. A legnagyobb negatív változás épp Orbán Viktor kedveltségében következett be (egy hónap alatt 48-ról 32 százalékra zuhant), de Tarlós István, Navracsics Tibor, Rogán Antal, Kósa Lajos, Lázár János és Szijjártó Péter is 10 százalékpontnál nagyobb népszerűségvesztést kénytelen elkönyvelni. Érdekesség, hogy a miniszterelnök a jelentős visszaesés ellenére is a harmadik helyen áll, bár hármas holtversenyben a frissen megválasztott zuglói polgármesterrel, Karácsony Gergellyel és a Jobbik-elnök Vona Gáborral.
A Fidesz őszi mélyrepülését már több véleménykutató is megerősítette, de náluk (még) nem volt ekkora a népszerűségvesztés mértéke. A Szonda Ipsos felmérése még november 10–17. között készült, eszerint a teljes népességben 35-ről 30 százalékra, a biztos pártválasztók körében pedig 55-ről 48-ra csökkent a Fidesz népszerűsége. A Tárki pár nappal később (november 13–23. között) mért, az eredményük szerint a két csoportban 37-ről 25-re, illetve 55-ről 45-re apadt a Fidesz-tábor.
A Nézőpont Intézet november 3–7. között kérdezett rá a pártok népszerűségére legutóbb, akkor a teljes népességen belül 3 százalékos csökkenést regisztráltak (32-29), a biztos szavazóknál 5 százalékosat (45 kontra 40 százalék).
A sorból egyedül a többmilliárdos kormányzati megrendelésekkel felhizlalt Századvég lóg ki, náluk érdekes módon nem változtak érdemben az erőviszonyok az önkormányzati választások óta. Mint írták, a novemberben készült 2700 fős, nagymintás adatfelvételük az úgynevezett „aktív szavazók" között vizsgálja a politikai piac változásait (tehát nem a teljes népesség és a biztos szavazók kategóriákban mértek, mint korábban – a Szerk.). Az aktív szavazók azon állampolgárokból állnak szerintük, akik rendszeresen (vagy legalább valamilyen rendszerességgel) részt vesznek a választásokon. A kutatócég szerint a Fidesz támogatottsága októberhez képest mintegy 4 százalékponttal mérséklődött, 37 százalékkal, de semmi gond, mert ugyanaz a helyzet, mint 2010-ben, sőt még kedvezőbb is a kormánypárt helyzete, mint négy éve.
