Ma még nem világos, vajon mindez egyértelműen azt jelenti-e, hogy a kormány letett az internetadó bevezetésének tervéről. A legnagyobb iparági szervezet, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) munkatársunknak markáns véleményt fogalmazott meg, mondván: az egyetlen elfogadható verzió az adó elfelejtése.
– A bajban, például egy betegség esetén mindig a technikához fordulunk, ám Magyarország vezetésének mintha technológiafóbiája lenne. Csak ez magyarázhatja azt az abszurd ellentmondást, hogy miközben az infokommunikációs ágazatot minden kormányzati stratégia kiemelten támogatandó területnek nevezi, mégis egy salátatörvénybe bújtatott rendelkezéssel próbálták a mélybe taszítani – mutatott rá az eredeti javaslat fonákságára Laufer Tamás, a szervezet elnöke, aki az internetadót az infosztráda és az ország fejlődése elé sebtiben felhúzott betonfalnak tekinti.
 |
Jon Fredrik Baksaas, a Telenor elnöke a digitális technológia fejlődési irányait ecseteli szeptemberi, budapesti előadásán. Félretolták a betonfalat az infosztrádáról
Beliczay László / MTI |
– Elképesztő mértékben rontaná a vállalkozások versenyképességét – húzza alá Laufer, aki maga is egy olyan közepes informatikai vállalat tulajdonosa, amelyek támogatását a kormányzat a zászlajára tűzte.
Az adó terve, amíg él, azt a látszatot kelti, hogy a kormány technológiafóbiával küzd. Akik nem látják a technológia fejlődésének irányát, azok tartanak a jövő kiszámíthatatlanságától. Pedig a technológia sokszor életmentő fontosságú – érvel az elnök. De az internet segít spórolni az államnak is. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara például egy elektronikus kézbesítési rendszernek köszönhetően két év alatt több mint 15 milliárd forint működési költséget spórolt meg.
Miközben a miniszterelnök a növekedés kulcsát a termelés fokozásában látja, az internetadó felvetése azt sugallja: nem értik, hogy a hatékony termelés kulcsa maga a technológia. A feldolgozóipar jelenét ma már az interneten kommunikáló gépek jelentik. Az ezeket működtető szoftverek megalkotása éppúgy termelésnek számít, mintha papucsot vagy autóalkatrészeket állítanánk elő. Sőt, a nemzetgazdaság szempontjából sokkal hasznosabb ez a típusú termelés, hiszen magasabb benne a hozzáadott érték – érvel Laufer, aki elmondja: a magyar szoftverexport már ma is jóval meghaladja a háromszázmilliárd forintot, s gyorsabban növekszik, mint a feldolgozóipar. Mindennek az alapja az internethez való olcsó hozzáférés.
– Az internet nem egyenlő a távközléssel: sokkal több annál, az alapinfrastruktúra része – mondja az elnök, hozzátéve: az ágazat sokat adózott már. Miközben a világ a hálózaton kommunikáló gyógyászati, otthoni, ipari és más gépekkel „vívott” negyedik ipari forradalomról beszél, teljesen nyilvánvaló, hogy az állam nem telepedhet rá a hálózatra.
|
Az internetadó elleni október 28-i tüntetésre rengetegen mentek el
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Az online fejlesztések óriási hatékonyságnövekedést és megtakarítást jelenthetnének az egészségügyben, ám az ezt megfogalmazó stratégiák csak papíron léteznek. Néhol tanítják csak készségszinten az informatikát, noha a képzett szakemberek a szakmában azonnal, jó fizetésért tudnak elhelyezkedni. Bár a kormány 2018-ra minden magyar háztartásban elérhetővé szeretné tenni a nagy sebességű internetet, ma még milliók szenvednek a digitális írástudatlanság hátrányaitól. Ha az internetadó akár most, akár később valósággá válik, ez így is marad – állítja az IVSZ elnöke.
