Lapunk brüsszeli tudósítójának az Európai Bizottság illetékesei péntek este megerősítették, hogy a vizsgálat még tart, a testület nem hagyta jóvá sem a reklámadótörvény eredeti, sem módosított változatát.
Kovács Zoltán kormányszóvivő lapunknak azt mondta, valóban nincs még megállapodás a kabinet és a Bizottság között a reklámadóról. A javaslatot azért terjesztették mégis a parlament elé, mert a kabinet még idén szeretne bevételt realizálni a reklámadóból. Ehhez az is szükséges, hogy a parlament jóváhagyja a törvény módosítását. A kormányszóvivő szerint van esély arra is, hogy a Bizottság jóváhagyja a törvényjavaslatban foglalt paramétereket. Azt sem zárta ki, hogy ha más tartalmú megállapodás kristályosodik ki, akkor annak megfelelően módosító javaslatokkal változtatnak a törvényjavaslaton.
Azt már korábban is megírtuk, hogy a magyar kormány „foglya” a reklámadónak, ebben a kérdésben nem dönthet szabadon. A Bizottság március közepén felfüggesztette a törvény végrehajtását, mert a leginkább diszkriminált RTL-csoport panasza alapján vizsgálatot indított, hogy a tavaly bevezetett új sarc megfelel-e az uniós állami támogatási szabályoknak. Ráadásul most már bármilyen törvénymódosítást is fogad el a magyar parlament, az csak akkor léphet hatályba, ha azzal a Bizottság is egyetért, s ennek nyomán lezárja a vizsgálatát.
Lapunk információi szerint a bizottság egyes szakértői azért kifogásolják a 100 millió forint alatti nullás kulcsot, mert az elvben jogtalan előnyt biztosít egyes vállalkozásoknak. A brüsszeli döntéshozók egy része ugyanakkor akceptálja azt az érvelést, hogy a nullás sávval jelentős adminisztrációs tehertől szabadíthatják meg a média-, sport- és kulturális szektor számos szereplőjét, amelyek alig néhány tíz- vagy százezres reklámbevételre tesznek szert.
Úgy tudjuk, a bizottság azonban
nem csak a nullakulcsos sávot kifogásolja.
Brüsszeli tudósítónk kérdésére a bizottság illetékes szóvivője a héten azt mondta, a vizsgálat megindításakor a bizottságnak az adóalappal is gondja volt. Ahogy azt márciusban is jelezték, a bizottság szerint az árbevételen alapuló progresszív adózás hátrányos a nagyobb piaci szereplők számára, ellentétben a nyereségen alapuló progresszív adózással, amelynek alkalmazása indokolható a nagymértékben jövedelmező vállalatok nagyobb teherviselő képességével. A magyar kormány azonban továbbra is az árbevételen alapuló adóztatást erőlteti, hogy minden médiavállalkozás egységesen 5,3 százalékot fizessen a hirdetési bevételei után. Függetlenül attól, hogy az adott média nyereséges vagy veszteséges.
A kabinet idén 6-7, jövőre 11 milliárdot remél a reklámadóból. A törvény módosításával csak a két legnagyobb kereskedelmi tévé, az RTL Klub és a TV2 jár jól. Becslések szerint az RTL Klubnak ötmilliárd helyett 1,3 milliárdot kell majd fizetnie, a TV2-nek 1,5 milliárd helyett 800 milliót.
Mindenki más rosszul jár.
Több tízmillió helyett 150–200 millió forintot vagy még annál is többet kell fizetnie a CEMP-csoportnak (egyebek között Index, InfoRádió), a Mediaworksnek (lapunk és a többi közt a Világgazdaság, a Nemzeti Sport, valamint nyolc megyei napilap tulajdonosának), a Metropol kiadójának, az Origo és a Centrál Média tulajdonosainak.
Mélyen a zsebébe kellene nyúlnia Simicska Lajosnak is, akinek média- és reklámcégei (köztük a Magyar Nemzet, a Hír TV, az Advenio, a Hung-Ister, a Publimont, a Mahir) a jelenlegi kulcsokkal számolva éves szinten hozzávetőleg 600 millió forint pluszadót fizetnek, ez másfél milliárdra emelkedhet. A kisebb árbevételű cégek adóterhelése a korábbiakhoz képest tízszeresére is nőhet, ami miatt több vállalkozás kénytelen lesz lehúzni a rolót.
