galéria megtekintése

Saját kapzsisága ejtette foglyul az Orbán-kormányt

Az írás a Népszabadság
2015. 05. 21. számában
jelent meg.

Bednárik Imre–Halmai Katalin
Népszabadság

Elhúzódhat a magyar kormány és az Európai Bizottság vitája a reklámadóról, ezért lapunk kormányzati forrásai azzal számolnak, hogy a parlament ősznél előbb nem tudja módosítani a törvényt. Brüsszel továbbra is kifogásolja, hogy a reklámadót az árbevételre és nem a nyereségre akarja kivetni a magyar kormány.

Hónapok óta nem tud megállapodni a magyar kormány az Európai Bizottsággal a reklámadó tervezett változtatásáról. Ezért a kabinet kénytelen volt kiemelni a reklámadót a jövő évi adócsomagból, amit a parlament nyári szünete előtt még el akar fogadtatni.

Továbbra is kifogásolják, hogy a reklámadót az árbevételre és nem a nyereségre vetné ki a kormány
Továbbra is kifogásolják, hogy a reklámadót az árbevételre és nem a nyereségre vetné ki a kormány
Kurucz Árpád / Népszabadság

Ezt Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal indokolta, hogy a bizottság megtámadta azt az elképzelést, hogy az egységes 5,3 százalékos reklámadót csak 100 millió forint hirdetési árbevétel felett kelljen fizetni. A miniszter szerint a reklámadóról külön törvényjavaslat lesz, amit akkor fognak benyújtani, ha „nem lesz utólag vitára okot adó része”.

 

A magyar kormány „foglya” a reklámadónak, ebben a kérdésben

nem dönthet szabadon,

miután a bizottság március közepén felfüggesztette a törvény végrehajtását, mert a leginkább diszkriminált RTL-csoport panasza alapján vizsgálatot indított, hogy a tavaly bevezetett új sarc megfelel-e az uniós állami támogatási szabályoknak. Ráadásul most már bármilyen törvénymódosítást is fogad el a magyar parlament, az csak akkor léphet hatályba, ha azzal a bizottság is egyetért, s ennek nyomán lezárja a vizsgálatát.

Lapunk információi szerint a bizottság egyes szakértői azért kifogásolják a 100 millió forint alatti nullás kulcsot, mert az elvben jogtalan előnyt biztosít egyes vállalkozásoknak. A brüsszeli döntéshozók egy része ugyanakkor akceptálja azt az érvelést, hogy a nullás sávval jelentős adminisztrációs tehertől szabadíthatják meg a média, sport és kulturális szektor számos szereplőjét, amelyek alig néhány tíz- vagy százezres reklámbevételre tesznek szert.

Úgy tudjuk, a bizottság azonban nem csak a nullakulcsos sávot kifogásolja. Brüsszeli tudósítónk kérdésére a bizottság illetékes szóvivője azt mondta, a vizsgálat megindításakor

a bizottságnak az adóalappal is gondja volt.

Ahogy azt márciusban is jelezték, a bizottság szerint az árbevételen alapuló progresszív adózás hátrányos a nagyobb piaci szereplők számára, ellentétben a nyereségen alapuló progresszív adózással, amelynek alkalmazása indokolható a nagymértékben jövedelmező vállalatok nagyobb teherviselő képességével. A magyar kormány azonban továbbra is az árbevételen alapuló adóztatást erőlteti, hogy minden médiavállalkozás egységesen 5,3 százalékot fizessen a hirdetési bevételei után. Függetlenül attól, hogy az adott média nyereséges vagy veszteséges.

Az elhúzódó vita miatt egyes kormányzati forrásaink azzal számolnak, hogy a parlament ősznél előbb nem tudja módosítani a törvényt, így a bizottság csak akkor tudja lezárni a vizsgálatát, így

a költségvetés csak jövőre számolhat belőle bevétellel.

A kabinet egyébként 11 milliárdot remél a reklámadóból. A törvény módosításával csak a két legnagyobb kereskedelmi tévé, az RTL Klub és a TV2 jár jól. Becslések szerint az RTL Klubnak ötmilliárd helyett 1,3 milliárdot kell majd fizetnie, a TV2-nek 1,5 milliárd helyett 800 milliót. Mindenki más rosszul jár.

Az RTL Klubon és a TV2-n kívül az összes médiavállalkozás rosszul jár a változtatással
Az RTL Klubon és a TV2-n kívül az összes médiavállalkozás rosszul jár a változtatással
Banczik Róbert / Népszabadság

Több tízmillió helyett 150–200 millió forintot vagy még annál is többet kell fizetnie a CEMP-csoportnak (egyebek között Index, InfoRádió), a Mediaworksnek (lapunk és a többi közt a Világgazdaság, a Nemzeti Sport, valamint nyolc megyei napilap tulajdonosának), a Metropol kiadójának, az Origo és a Centrál Média tulajdonosainak. Mélyen a zsebébe kellene nyúlnia Simicska Lajosnak is, akinek média- és reklámcégei (köztük a Magyar Nemzet, a Hír TV, az Advenio, a Hung-Ister, a Publimont, a Mahir) a jelenlegi kulcsokkal számolva éves szinten hozzávetőleg 600 millió forint pluszadót fizetnek, ez másfél milliárdra emelkedhet. A kisebb árbevételű cégek adóterhelése a korábbiakhoz képest tízszeresére is nőhet, ami miatt több vállalkozás kénytelen lesz lehúzni a rolót.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.