– Sikeres időszakban vezethettem a központot, hiszen 2009 végén sikerült működésre bírni a 2008-as beindítása után többször is meghibásodott föld alatti óriásgyorsítót, az LHC-t, egy lendületes üzemelési időszak végén megszületett a Higgs-bozon létezését megerősítő felfedezés, és most itt ez a szép évforduló. Nehéz lesz ezt még megfejelni valamivel jövő év végéig, amikor lejár a megbízatásom.
|
Rolf-Dieter Heuer – az új gigagyorsítót öt évig tervezik
Kurucz Árpád |
– Már idén elkezdődött viszont a távolabbi jövő, az LHC utódjának tervezése. Két verzión gondolkodnak. Melyiket tartja valószínűbbnek?
– Nem tőlem függ majd, hogy a szakértők melyik lehetőség mellett döntenek. Az egyik egy hatalmas, 80-100 kilométer kerületű, szintén föld alatti, kör alakú részecskegyorsító lenne, amely a Genfi-tó alatt is átszelné a tájat. Ez a mostani 27 kilométeres LHC-nál sokszorta nagyobb teljesítményű lenne, és akár száz TeV-os energiára is képes lenne felgyorsítani a benne keringő protonokat. (Egy elektronvoltnak nevezzük azt az energiát, amelyet az elektron 1 volt feszültségkülönbség hatására nyer. A tera ennek ezermilliárdszorosa.) A másik elképzelés akkor győz, ha a fizikusok álláspontja szerint nem lesz szükség ekkora energiákra. Közepes energiaigény esetén szóba jöhet egy elektron-pozitron ütközésekre alkalmas lineáris, egyenes gyorsító is, ám a döntést a mostani óriásgyorsítóban, az LHC-ben a következő években kapott eredmények alapján hozzuk meg. A gigagyorsító-gyűrű terveit mindenesetre öt év alatt készíthetjük el, s amennyiben ez valósulna meg, a következő ötven évre elegendő feladatot adna számunkra.
– Máshol is terveznek gyorsítókat, igaz, önök vannak a legjobb helyzetben. Mégis a nemzetközi verseny mennyiben befolyásolhatja a választást?
– Japánban szeretnének egy lineáris gyorsítót építeni, ám ez korlátozott energiákkal működne. Kína mintha egy szintén száz kilométeres kör gyorsítógyűrűn gondolkodna. Tény azonban, hogy nekünk van a legtöbb tapasztalatunk gyorsítóépítésben. A CERN az ilyen hatalmas projekthez szükséges infrastruktúrával már rendelkezik, míg ott ezt meg kell teremteni.
– Május elején kezdték el hűteni azokat az óriás szupravezető mágneseket, amelyek a 2013 februárjában leállított LHC jövőre esedékes újbóli beindításához kellenek. Mire készülnek az eddigi legjelentősebb felújítás után?
– Minden az előre meghatározott napirend szerint történik. Januárban engedjük be az első protonokat az alagútba, és két hónappal később
– Május elején kezdték el hűteni azokat az óriás szupravezető mágneseket, amelyek a 2013 februárjában leállított LHC jövőre esedékes újbóli beindításához kellenek. Mire készülnek az eddigi legjelentősebb felújítás után?
– Minden az előre meghatározott napirend szerint történik. Januárban engedjük be az első protonokat az alagútba, és két hónappal később már látni szeretnénk az első ütközéseket. Az új LHC tökéletesen új berendezés lesz, hiszen a gyűrűben lévő 1242 szupravezető dipólmágnest össze kötő összes csatlakozást megbontották, majd azután magasabb műszaki paramétereknek eleget téve újraforrasztották a csatlakozókat. Így már megnövelhető a mágneseken áthaladó áram, ami nagyobb eltérítést eredményez, s magasabb energiákra lehet gyorsítani a részecskéket. Az energia ettől 50 százalékkal nő, az eddigi 8 TeV helyett a száguldó részecskék ütközési energiája 13 TeV-ra nőhet. Nagyobb energián pedig nagyobb tömegű részecskék keletkezhetnek. Ez pedig reménnyel tölthet el bennünket, hogy a szuperszimmetriában megnyilvánuló konkrét utalásokat kaphatunk az eddig ismeretlen sötét anyagra.
– Hogy van megelégedve a CERN adatait feldolgozó és tároló, tavaly megnyílt budapesti Wigner Adatközpont működésével?
– A Wigner Fizikai Kutatóközponttal együttműködésben üzemelő létesítmény nagyon jól működik. Panaszt mindenesetre nem hallottam, és az internetes kapcsolat sem szakadt meg egyszer sem. A magyar munkatársak felkészültsége, motiváltsága az igazi alapja ennek a sikernek. Az adatközpontban folyó CERN@WIGNER projekt sikerén felbuzdulva a CERN egyik IT-vezetője nemrég felvetette, hogy amikor a CERN kinövi a Wigner Adatközpontot, akkor újabb tendert írjanak ki egy további, szintén a CERN kerítésén kívül működő hasonló adatközpont létesítésére.
