galéria megtekintése

Megtalálták a kilencedik bolygót?

Csillagászok szerint új bizonyítékokat találtak a Naprendszer kilencedik bolygójának létezésére, amely tízszer nagyobb tömegű és mintegy 2-4-szer nagyobb átmérőjű lehet Földünknél. 

A California Institute of Technology kutatói a titokzatos 9. Bolygó nevet kapott jeges égitestet valahol a Plútó pályáján túl sejtik, ám nem tudták közvetlenül megfigyelni, csupán az utóbbi években felfedezett törpebolygók s más apróbb égitestek mozgásának rendellenességeiből következtetnek létezésére.



Az Astronomical Journal hasábjain közölt fejtegetés szerint mindössze 0,007 százalék annak az esélye, hogy a Kuiper-övezetben megfigyelt égitestek szokatlan elrendezése pusztán a véletlen műve. Ezért kezdtek más magyarázatot keresni a jelenségre. Végül arra jutottak, hogy egy a Földnél tízszer nagyobb tömegű bolygó magyarázhatja a törpebolygók furcsa konfigurációját,amelynek jelenléte egyúttal azt is megválaszolná, hogy miért keringenek elliptikus pályán a Sednához hasonló törpebolygók.

A titokzatos bolygót valaha a Jupiter, vagy a Szaturnusz gravitációs ereje lökhette a világűr távoli messzeségeibe. A Neptunusznál hússzor távolibb égitestet két földrész több távcsövével próbálják megtalálni, ám a Naptól való nagy távolság miatt csak kevés fény tükröződhet rajta, így meglelése nem könnyű.

 
Kilátás a kilencedik bolygóról

 

Kilátás a kilencedik bolygóról
R. Hurt (IPAC) / Caltech

A kilencedik bolygó létrejöttével kapcsolatban is csak spekulálnak a kutatók: az egyik lehetséges magyarázat szerint valójában egy óriásbolygó magjáról van szó, ami a Naprendszer kialakulása után lökődhetett ki - ami egyébként más naprendszerekben sem szokatlan jelenség.

A Naprendszer legtávolabbi égitestjének pályája rejtélyes módon egy irányba mutat, ráadásul a pályasíkjuk dőlésszöge is egyezik. A Caltech kutatói szerint erre a ritka konfigurációra - és fenntartására - csak egy óriásbolygó ellensúlya lehet a válasz
A Naprendszer legtávolabbi égitestjének pályája rejtélyes módon egy irányba mutat, ráadásul a pályasíkjuk dőlésszöge is egyezik. A Caltech kutatói szerint erre a ritka konfigurációra - és fenntartására - csak egy óriásbolygó ellensúlya lehet a válasz
R. Hurt (IPAC) / Caltech

Rovancs

Jelenlegi ismereteink szerint összesen nyolc bolygó kering a Nap körül: négy kőzetbolygó (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars) és négy gázóriás (Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz). Ezen kívül megkülönböztetünk még néhány törpebolygót (ide fokozták le a Plútót is), csaknem kétszáz holdat, valamint több százezer kisbolygót (aszteroidát) és üstököst. Utóbbiak a Mars-Jupiter közti fő aszteroidaövben, illetve - a legnagyobb számban - a Neptunuszon túl keringenek, ahogy a Plútó is.

A Neptunuszon túli objektumok száma a milliós nagyságrendű lehet, de a nagy távolság miatt itt már erősen korlátozottak a lehetőségeink a magfigyelésre. Minden esetre ebben a régióban három kategóriát különböztetnek meg a csillagászok: a Kuiper-öv kisbolygóit (30-55 csillagászati egységre a Naptól), a Kuiper-öv külső szélén található "szórt korongot" (50-55 csillagászati egységre), ahonnan a hosszú periódusú üstökösök származhatnak, illetve az Oort-felhő objektumait - zömmel üstökösmagokat - a Naprendszer peremén. Utóbbi felhő méreteit csak találgatják, egyes becslések szerint egy fényévnél is nagyobb lehet a kiterjedése.

A Neptunuszon túli égitestek legnagyobb ismert példányai
A Neptunuszon túli égitestek legnagyobb ismert példányai
Wikipédia

A peremvidékeken a Naprendszer keletkezésének maradványait sejtik, az érintetlen ősanyagot, amiből a feltételezett kilencedik bolygó is létrejöhetett. A Kuiper-övben egyébként hirtelen ritkulni kezd az (észlelhető) objektumok száma, és nem kizárt, hogy erről is a kilencedik bolygó tehet, amely "kisöpörhette" az útjában álló kisebb objektumokat.

Azt már csak remélhetjük, hogy mi nem vagyunk útban.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető