Kína 2020 környékén juttathatja el első robot terepjáróját a Marsra - jelentette be Pekingben Xu Dazhe, a kínai űrhivatal vezetője.
A kínai marsjáró a bolygó talajrétegeit, légkörét fogja tanulmányozni; amerikai elődjeihez hasonlóan a víz nyomai után is kutat majd - számolt be a pekingi sajtótájékoztatóról a Phys.org szaklap.
Az expedíciót az űrhivatal igazgatója az ilyenkor kötelező fordulattal élve "hatalmas lépésnek" nevezte, az időzítést viszont "kihívásnak" - érzékeltetve, hogy a kínai Mars-program elég meredek tervnek tűnik az eddigi eredményeik fényében.
Kína az elmúlt években dollármilliárdokat pumpált a hadsereg által felügyelt, ambíciózus űrprogramjába, amivel az USA-t és Oroszországot próbálja behozni az egyre éleződő űrversenyben. Kína gyors tempóban próbálja ugyan ledolgozni lemaradását - de egyelőre maradjunk annyiban, hogy még India is leverte őket, amikor két éve szondát állított pályára a Mars körül.
Kína eddig leginkább a Hold feltérképezésére összpontosított. Az újdonsült űrhatalom 2013-ban lőtte fel első holdjáróját a Chang'-e 3-as szonda fedélzetén. A küldetéssel Kína még akkor is űrtörténelmet írt, ha a terepjáró - Jutu, avagy Jáde Nyúl - landolása után többször meghibásodott.
Elkezdődött a verseny az űr újrafelosztásáért
A Nemzetközi Űrállomás napjai meg vannak számlálva, de sokan az ezt követő időkre készülnek. Az amerikaiakon kívül az oroszok és a kínaiak is a Föld körüli térség dominanciájára törnek. Palugyai István összefoglalója: >>>
A holdjáróért sokáig küzdöttek, de csak minimális adatokat küldött a Földre, mielőtt tavaly végleg elnémult (nem véletlen tehát, hogy a Mars-küldetésről is aránylag óvatosan beszélt a kínai űrhivatal vezetője.
hirdetés
Szóval Kínának még számos "mérföldkövet" kell teljesítenie, mire képes lesz a Mars meghódítására. Egyelőre a Holdon próbálnak bizonyítani. A tervek szerint legkésőbb 2018-ban bocsátják fel a kínai holdistenről elnevezett Chang'e 4-es szondát, amely a Hold sötét oldalán dobna a felszínre egy holdjárót - az űrhatalmak közül elsőként. Az expedíció - ha nem is hatalmas - mindenképpen fontos lépés lesz az űrhatalmi ranglétrán.
A Chang'-e 3 kínai holdszonda
Már csak azért is, mert Kína eddig jórészt olyan küldetéseket teljesített, amiket az USA és a Szovjetunió már évtizedekkel ezelőtt, a hidegháború eszelős űrversenyében kipipált.
Ha a Holdat vesszük, amerikai űrhajósok és terepjárók már fél évszázada jártak égi kísérőnkön (ha nem is a sötét oldalán), de még az első szovjet holdszonda, a Luna-24 is 37 évvel ezelőtt landolt.
A Marson pedig eddig két amerikai terepjáró landolt, de az egykori SZU, valamint az Európai Űrügynökség is teljesített már Mars-küldetéseket - ahogy India is.
