Egy unalmas műanyag kávéspohárral kezdődött az amerikai űrkutatás egyik legizgalmasabb expedíciója. Ami ráadásul még lyukas is volt.
Szeptemberben egy újabb nagyszabású expedícióba vág bele a NASA. Az amerikai űrkutatási hivatal OSIRIX-REx küldetésének célja, hogy egy maréknyi port gyűjtsön be egy Föld közelében keringő aszteroidáról.
 |
| Fotó: NASA |
A 800 millió dolláros küldetést meglepő módon egy filléres, ráadásul faék egyszerűségű találmány teszi lehetővé.
A NASA-nál sokáig vívódtak azzal a problémával, hogy nem lehet csak úgy mintát venni egy másik égitestről: a súlytalanság miatt a mintavételi eszköz ugyanis inkább csak felkavarná és szétfújná a port, ami ugyebár nem túl hatékony. A dilemma úgy felbosszantotta Jim Harrist, a Lockheed Martin repülőgyártó mérnökét, hogy fejébe vette: megalkotja az ideális vákuumos porszívót. Ezért a kertjében addig bindzsizgetett egy műanyag kávéspohárral, amíg fel nem találta.
A poharat akkurátusan kilyuggatta, majd fejjel lefele a földre téve, egy kompresszort vezetett be az aljába. A gép kifújta a port a lyukakon, amit egy porzsákban gyűjtött össze. Harris a vacuum szót megfordítva Muucavnak nevezte el találmányát.
„Az elmúlt tíz év alatt azért elég messzire jutottunk a kávéspohártól”
- idézte a PhysOrg szaklap Rich Kuhns-t, az OSIRIS-Rex programmenedzserét.
A porszívó némileg továbbfejlesztett változatát a Bennu nevű aszteroidán fogják kipróbálni. A szerkezetet egy kéttonnás, furgon méretű automata űrszondára szerelik fel, ami kinyitott napelem-szárnyaival úgy néz ki, mint Bubo, a fémbagoly a Titánok harcából (lásd cikkünk nyitóképét), azzal a a különbséggel, hogy ezt nem Athéné repteti az égbe, hanem Atlasz.
Az űrszonda indítását szeptemberre tervezik a floridai Cape Canaveral űrbázisról, egy Atlas V-ös rakétával. A kilövési ablak szeptember 6-án nyílik és október elején zárul).
A gépmadár a tervek szerint 2020-ban éri el a Bennut, majd 2023-ban tér vissza zsákmányával.
S hogy miért éri meg egy marék por miatt eltapsolni 800 millió dollárt, arra Christina Richey, a küldetés egyik vezető tudósa adta meg a választ: a Bennut borító, szénben gazdag porréteg 4,5 milliárd éves, majdnem egyidős a Naprendszerünkkel. Az expedíciótól azt remélik, hogy megtalálhatják a földi - vagy akár a földönkívüli - élet kialakulásának alapköveit.
 |
| Fotó: NASA |
A Bennut emellett a legveszélyesebb földsúrolóként tartják nyilván, mivel az előrejelzések szerint a 22. század végén összeütközhet bolygónkkal. De legalább előtte szépen leporolják.
A NASA vállalkozása remélhetőleg nagyobb sikerrel jár majd, mint a japán Hajabusa szondáé, amely benézte a célpontját, és leszállás helyett belerongyolt a kiszemelt Itokawa aszteroidába, így alig egy milligramnyi porral tért haza 2010-ben. De visszatért, ezzel demonstrálva, hogy a küldetés igenis kivitelezhető.
Okulva a japánok hibájából, az OSIRIS-REx küldetését sokkal óvatosabban tervezik meg. A szonda először csak megközelíti, majd egy évig tanulmányozza az 500 méter átmérőjű kisbolygót, így választják ki a legbiztonságosabb és legérdekesebb helyszínt a mintavételre. A 2020 júliusi randevú során az űrhajó épp csak súrolja majd a Bennu felszínét: ha minden jól megy, az alig 5 másodperces művelet során "robot csőrével" 60 gramm port slukkol majd fel a felszínéről. Nagyjából így:
Az értékes űrkoszt gondosan felporciózzák: kétharmadát félreteszik jövőbeni kutatásokra, 4 százalékát Kanadának, a misszió fő partnerének adják, a japánoknak gálánsan fél százalékot ajánlottak fel. Hiába, az űrhumornak nincs határa.
.
Már a kilövés előtt elkezdődtek az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai.
A hold, amit koszos hógolyónak néztünk, pedig egy ragyás gyöngyszem.
Ha ezen a 20 bolygón nincs élet, akkor seholElkészítették az eddigi legalaposabb és legszigorúbb katalógust azokról a bolygókról, amelyeken kialakulhatott az élet.
Folyékony szmötyi hullámzik a Szaturnusz-hold hatalmas kanyonrendszerében.
