galéria megtekintése

Szenzációs felfedezésekkel végződött az elátkozott küldetés

5 komment

NOL

"Ideje elbúcsúznom" - ez volt az utolsó üzenete az Európai Űrügynökség történelmi küldetését teljesített szondájának. A Philae volt az egyik első űreszköz, amely egy üstökösön landolt, az üzemeltetői azonban úgy döntötték, lekapcsolják a kommunikációs csatornákat, ezzel végleg magára hagyva a 67P/Csuriumov-Geraszimenko kométán pihenő kis leszállóegységet.

A Philae és a Rosetta
A Philae és a Rosetta
ESA

A Philae az üstökös körül keringő Rosetta szondán keresztül állt kapcsolatban a földi irányítóközponttal, azonban az ESA úgy döntött, megszünteti a kapcsolatot, mivel nem láttak esélyt további érdemi megfigyelésekre, ráadásul már a Rosetta is a végét járja.

 

A háromlábú leszállóegység 2014 novemberében landolt a 4 kilométer ármérőjű Csuri üstökösön, hogy víz és szerves anyagok után kutasson. A küldetés célja az volt, hogy kiderítsék, valóban üstökösök becsapódásával kerültek-e az élet kialakulásához szükséges alapanyagok a Földre. (A landolásról készült fotógalériánkat itt nézhetik meg - a Szerk.)

A misszió finoman szólva nem volt problémamentes: már a kilövést is egy évvel el kellett halasztani, miután a hordozórakéta a kilövőálláson felrobbant. A késés miatt új célpontot kellett választani (eredetileg egy másik üstökösön landolt volna a kutatólabor). A leszállás sem volt  nászmenet: a leszállóegység kétszer is visszapattant egy fúvóka meghibásodása miatt, ezért majdnem kudarcba fulladt a küldetés. A leszállás ráadásul pont rossz helyen sikerült, a Philae árnyékba került, ezért mindössze 60 órán keresztül üzemelt, mielőtt az akkumulátorai lemerültek. Ezek után a szonda hibernálta magát, hét hónapot kellett várni, mire az üstökös közelebb került a Naphoz, így utasa ismét feltöltődhetett napenergiával. Azóta a lander összesen hétszer adott életjelet a Rosettán keresztül, amely egyébként továbbra is az üstökös körül kering.

Kilátás a Csuri üstökösön
Kilátás a Csuri üstökösön
ESA

A kapcsolat fenntartása érdekében egy rizikós manővert hajtottak végre: a Rosetta alig néhány kilométerre közelítette meg a Csurit, ami szintén majdnem megpecsételte a misszió sorsát. De még így is túl rövidek és instabilak voltak a leszállóegység rádiójelei ahhoz, hogy érdemi megfigyelésekre adhassanak neki parancsot. 

A Philae felfedezései azonban kárpótoltak a kezdeti kudarcokért: a szonda jéggé fagyott vízmolekulákat, nehézhidrogént és nagy mennyiségű oxigént is talált az üstökösön, sőt még széntartalmú, szerves molekulákat is. A szenzációs felfedezések a földi élet külső eredetét bizonyíthatják.

Sajnos a leszállóegység immár egy éve hallgat, irányítói szerint örökre hibernálta magát.

- Ennek ellenére a Rosetta kommunikációs rendszerét mostanáig bekapcsolva tartottuk arra a valószínűtlen esetre, hátha a Philae újra jelezne - idézte a Space.com Claudia Mignonét, az ESA kutatóját. Azért csak most kapcsolták le a kommunikációs csatornát, mert hamarosan az anyahajó is felmondja a szolgálatot. 

- A Rosetta július végére már 520 millió kilométerre lesz a Naptól, ezért spórolnunk kell az energiával - mondta Claudia Mignone. Emiatt  lekapcsolták a nem létfontosságú rendszereket, hogy legalább a hátralévő két hónapban végezhessenek megfigyeléseket a szondával. 

Fotó: ESA

Az üstökös és szatellitje jelenleg a Jupiter pályája felé tart. A Rosetta - 12 éves küldetése befejeztével - szeptember 30-án becsapódik az üstökösbe, így a Philae társaságában bolyonghatnak az örökkévalóságig. 

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.