Ha nem utalnak, búcsúzhatnak
Az MLSZ szabályzata szerint nem lehet licence annak a futballcégnek, amely ellen ilyen jellegű eljárás folyik. Roderick Duchatelet tulajdonos viszont azt közölte: korábban megannyi – számára követhetetlen módon előkerülő – számlát kiegyenlített, ám több ismeretlen hátterű társaságnak már nem hajlandó fizetni.
|
| Itt a vége? Sopronyi Gyula / Népszabadság/archív |
Minthogy a regulák világosan fogalmaznak, a helyzet akár egyszerű is lehetne: ha az Újpest nem utal, elbúcsúzhat az NB I-től.
Csakhogy a sztori ennél bonyolultabb. Mert az Országgyűlés decemberben módosította a sporttörvényt, minek nyomán – a szakszövetség beleegyezésével – újra lehetővé vált az indulási jog „költöztetése”.
A jogszabály korábban azért nehezítette a manővert, mert több példa volt arra, hogy úgynevezett vállalkozók jelentős adósságot halmoztak fel, ám azokat nem egyenlítették ki, inkább a licencet telepítették át egy tehermentes társaságba. Ennek nyomán a hitelezők rendre hoppon maradtak.
Wintermantel közbelép
A múlt év végén aligha látszott különösebb ok a módosításra – még a kezdeményezés indoklása sem rögzít egyetlen érvet sem –, ám a törvényhozás másként gondolta.
Arra a korántsem elhanyagolható részletre Szilágyi György jobbikos képviselő hívta fel a figyelmet, hogy a változtatást először Wintermantel Zsolt, Újpest fideszes polgármestere kezdeményezte. (Utóbbi aztán visszavonta beadványát, így a dokumentum a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság előterjesztéseként került a döntéshozók elé.)
Nem sok idő telt el a voksolás után, s világossá vált, mi indokolta a furcsa beavatkozást. Az Újpest azt kérte – a jogszabály előírásai szerint illetékes – MLSZ-elnökségtől, hogy engedélyezze az indulási jog átruházását egy másik cégre.
Visontai Csongor, a lila-fehérek jogásza a Nemzeti Sportnak adott drámai hangvételű nyilatkozatában kilátásba helyezte, hogy a szövetség nemleges válasza csődhöz vezethet. Álláspontja szerint a klub korábbi vezetése felelős a kinnlevőségekért, s megkérdőjelezte a követelések jogosságát. (Mind több ismeretlen hátterű offshore-cég jelentkezett, amely szerződésekkel igazolta az újpesti tartozást.)
Az elmondottakból az világlott ki, hogy a korábbi vezetés próbálta kifosztani az új belga tulajdonost. Csakhogy a cikk megjelenése után szót kértek az érintettek.
Tolnai Sándor korábbi tulajdonos a sportlapnak elmondta: határozottan visszautasítja az őt ért vádakat, egyúttal jelezte, jogorvoslatra tart igényt. Kijelentette: semmilyen külföldi cég nincs a tulajdonában.
Csehi István korábbi ügyvezető arra hívta fel a figyelmet, az adásvételi szerződés megkötésekor mellékletként csatolták a tételes tartozási listát, azaz Duchatelet tudott a kinnlevőségekről.
Ezt a belga elöljáró nem hagyta szó nélkül, s a klub honlapján reagált: a szövegből az derül ki, Csehi ellen büntetőeljárás van folyamatban, mert nem számolt el a sportvállalkozás számlájáról fölvett több tízmillió forinttal.
Az MLSZ szigorú marad
Az egymásnak ellentmondó állítások között aligha lehet igazságot tenni a teljes dokumentáció ismerete nélkül. Az MLSZ sem ezzel próbálkozott, hanem állásfoglalást tett közzé, amelyben leszögezte: a helyzet rendezésének kulcsa a tulajdonos és a klubvezetés kezében van.
A szövegben ez áll: „A szövetség nem vállalhat felelősséget a mindenkori klubtulajdonosok, klubvezetők szakmai és pénzügyi döntéseiért. (...) Az MLSZ szigorú, de vállalható feltételekhez köti az indulási jog átruházását, amelyek közül a legfontosabb, hogy a tranzakció következményeként a munkavállalókkal, sportszervezetekkel szemben fennálló elismert kötelezettségek, valamint megállapított köztartozások megfizetése nem kerülhet veszélybe.”
Óhatatlanul fölmerül tehát a kérdés, kinek állhat érdekében az Újpest tönkretétele?
A grémium március 20-án dönt az ügyben, de a politikai presszió addig aligha kerülheti el. Erre utal, hogy Wintermantel polgármester aggódó hangú kommünikét tett közzé, amelyben üzen az MLSZ-nek: „Magyarország nem engedheti meg magának, hogy egy olyan klubot mások hibája miatt tönkretegyenek, amely Szusza Ferencet, Bene Ferencet, Törőcsik Andrást és világklasszis magyar labdarúgók tucatjait adta az országnak.”
Az elöljáró hivatkozik a részletezett törvénymódosításra, amelynek nyomán – érvelése szerint – nincs akadálya az igen válasznak. Arra nem tér ki, hogy a törvény nem is kötelezi az MLSZ-t semmire.
Majd fölteszi a kevéssé komplex, így a politikai térben messzemenően gyakran elhangzó felvetést: „Óhatatlanul fölmerül tehát a kérdés, kinek állhat érdekében az Újpest tönkretétele?” Erre nem tudjuk a választ, ám az biztos, hogy nem az MLSZ tevékenysége, hanem a lilák vezetői közötti vita, s számháború vezetett a kialakult helyzethez. Minden más kétséges.
Egészen a jövő hétig, amikor az MLSZ elnöksége mindenképp precedensértékű döntést hoz. Akár zöld utat enged a lilák indulási jogának „költöztetéséhez”, akár nem.
Ám – a majdani határozattól függetlenül – legalábbis értelmezhetetlen az ügybe belekeverni Bene és Szusza nevét, mert a magyar és az egyetemes labdarúgás legnagyobbjai közé sorolható legendáknak biztosan nincs közük az offshore-cégekhez, a teljesítetlen követeléshez, a felszámolási eljáráshoz, valamint a Tshibuabua és Sidibe fémjelezte mai csatársorhoz.
