Lázár megadóztatná a Manchester Unitedet is

Hogy a képletet már ne is bonyolítsuk tovább a klubok, a versenyek és a koncertek honlapján közzétett reklámokkal, illetve megannyi olyan speciális esettel, amelyre a törvényhozók – a jogszabály szövege alapján – meglepően visszafogott figyelmet fordítottak. Az abszurditásra jellemző, hogy

ha nem lesz nullás kulcs, akkor fizetnie kellene például a nemzetközi meccsen reklámmal feliratozott mezben idehaza fellépő Manchester Unitednek éppúgy, mint a magyar bajnokságban szereplő csíkszeredai jégkorongegyüttesnek.

Ez sok esetben inkább csak értelmetlen bürokratikus teher lenne, mivel a büdzsének nyilván minimális bevételt jelentene például a Békéscsaba női kézilabdacsapatának „teherviselése”. Ugyanakkor bizonyos pályázatoknál a versenyképességet ronthatja a szabályozás. Hiszen az összes magyarországi sportesemény szervezőinek jelentős summát kellene beépíteniük a költségek közé. Ha a döntéshozók éppen olimpiai pályázatot terveznek, akkor azt a fejezetet is írhatják, amely az adóteherről számol be a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, s amely inkább kedvezményes tarifákhoz, semmint extra adókhoz szokott. De nyilván a cselgáncs-Eb vagy a birkózó-vb rendezési jogának megszerzését sem segítené elő a törvény. Arról már nem is szólva, hogy a Győr női vagy a Veszprém férfi-kézilabdacsapatának is súlyos gondokat okozhatna, elvégre akár egy játékos éves bérét is elvihetné az adó.

A kormány korábban is mérsékelt figyelmet fordított a dilemmákra.

A Nemzetgazdasági Minisztérium például nem segített abban, hogy megtudjuk, a hatályos szabályok alapján Bernie Ecclestone-nak kell-e fizetnie a Forma–1-es Magyar Nagydíj miatt, mivel nem ismert, a reklámokból származó bevétele meghaladja-e az 500 millió forintot.

A Lázár-változat szerint biztosan kellene neki. Miként az olyan ideáloknak is, mint amilyen Hosszú Katinka és Szilágyi Áron, aki – szerződésének megfelelően – a felszerelésén, ruháján hirdeti egyéni szponzorait.

S mindez csupán ízelítő ahhoz a káoszhoz, amit a változtatás okozhat. A Kreatív arra hívta fel a figyelmet, hogy

összesen 6700 céget érinthet az adó kiterjesztése: önkormányzatok, egyházak, nonprofit szervezetek is a hatálya alá tartozhatnak.

Mindenesetre amikor a nyáron a sportcégekkel kapcsolatban megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, a tárca azt közölte: „A sportpolitika egyetért azzal, hogy minden gazdasági szereplőnek ki kell vennie a részét a kölcsönös közteherviselésből.”

Ezúttal a sajtóosztályon nem válaszoltak a kérdésünkre.