galéria megtekintése

Sukoró: ízekre szedték a vádiratot

16 komment


Varga G. Gábor

Gyakorlatilag darabjaira szedték csütörtökön a Szolnoki Törvényszéken, a Sukoró-ügyben készült ügyészségi értékbecslést. A tárgyaláson a szakértők egy sor kérdésre nem tudtak válaszolni, a tanácsot vezető bírónő pedig többször hangos vitába bonyolódott a vádlottakkal arról, milyen kérdéseket tehetnek fel. Így is kiderült: sok esetben nem vették figyelembe sem a szabályokat, sem a tényeket.

Parázs hangulatban folyt a Sukoró-ügyben zajló büntetőper tárgyalása a Szolnoki Törvényszéken. Az ügyészség által megrendelt értékbecslés készítőit hallgatták meg. Az ő véleményükre alapozza a vád a csaknem 1,3 milliárdos vagyoni hátrányt, amelyet a vélt hűtlen kezelés okozhatott. Az ügyészség szerint a magyar állam Joav Blum albertirsai és pilisi gyümölcsöseit túlárazottan vásárolta meg, míg a King's City beruházásnak helyet adó mintegy 80 hektár sukorói földet áron alul adta el neki.

Ezen a helyen épült volna a King's City
M. Schmidt János / Népszabadság

Az ügyészség felkérésére eljáró Treviso Kft. szakértői nem válaszoltak egyértelműen arra, hogy miért nem vették figyelembe a helyi építési szabályzatot, az értékbecsléseknél irányadónak tartott segédletet, vagy más szabályokat. A miértre minden esetben a harmincéves szakmai tapasztalatukat hozták fel, s azt, hogy volt lehetőségük az eltérésre. Sok konkrét kérdésre azért nem válaszoltak, mert öt év távlatából nem emlékeztek – ami azért is pikáns, mert a felkészülés idejére is elszámolnak nekik óradíjat.

 

Miért építési telekként vették figyelembe a mezőgazdasági területet, és miért értékeltek 4000 forintnál magasabbra négyzetméterenként nem beépíthető területeket – firtatta Tátrai Miklós, a vagyonkezelő volt vezére, elsőrendű vádlott. Válasz nem hangzott el, tehát nyitva maradt az a kérdés, hogy a zöld sávot, parti sétányt, utakat, szűrőtavat miért a házhelyekkel azonos értékre vették.

A tanácsot vezető Solyomváriné Csendes Mária sokszor nem engedte belemenni a részletekbe Tátrait, aki számításokkal, projektorral felvértezve érkezett a tárgyalásra. Emiatt komoly feszültség alakult ki, mert a bírónő láthatóan igyekezett megakadályozni a felek közti érdemi vitát. Tátrai többször jelezte: a kérdésére nem kapott választ, de ezt a bírónő véleményként kezelte, nem hagyta újra, vagy másképp feltenni a kérdéseket.

A vita odáig fajult, hogy az értékbecslők azt próbálták alátámasztani, hogy a helyi építési szabályzat előírásait nem is kell figyelembe venni a telkek értékének meghatározásakor, sőt az is mindegy az ár szempontjából, mekkora a telek beépíthető része. Vita volt abban is, milyen épületekkel számolt az értékbecslő: ő apartmanházak felépítésével kalkulálta a sukorói telkek értékét, noha az építési szabályzat szállodákat, kempinget, sőt állatkertet is előírt. A telek értékét nyilván befolyásolja, hogy mi épül, s abból mennyi haszon keletkezik. Kiderült az is: a hatályos helyi szabályok a King's City felépítésére sem adtak lehetőséget 2008-2009 során, amikor a csereszerződést megkötötték, majd nyomozás indult.

A telkek értékét csökkentő, szükséges közműépítési beruházásokat a szakértők rendre alulbecsülték, de ezt is szakmai tapasztalatukkal indokolták. Nem számoltak az ingatlanok körbekerítésének vagy a parkolók kötelező kialakításának költségével.

Tátrai Miklós számokkal vezette le: az előírt minőségű, s a beruházási tervben szereplő épületek megvalósítása 11,5 milliárd forinttal kerül többe, mint amennyivel a szakértők számoltak. A közművekkel kapcsolatosan Tátrai mutatott olyan számítást, amelyre a szakértő érdemi reakciója az volt: „Szép".

A per tárgyát képező terület
A per tárgyát képező terület

A szakértők a finanszírozás költségeivel úgy számoltak, hogy minden egyes befektetett forint egy éven belül megtérül. Pedig egy ilyen beruházás a közművesítéssel és az engedélyezéssel együtt minimum két év alatt épül meg.

Közadatkérés nyomán derült ki, hogy kisajátítási eljárásokban Pilis és Albertirsa környékén ugyanazon az áron szerzett meg a magyar állam több tucat ingatlant, mint amennyiért az MNV Joav Blum telkét beszámította. Az egyik olyan ingatlant is kisajátította az állam, amit az értékbecslők összehasonlítási alapnak használtak Blum telkeinek értékelésekor. Az igazságügyi szakértő által meghatározott kisajátítási ár az ügyészségi értékbecslők kalkulációjának négyszerese volt. Ezzel kapcsolatban felmerült: most, hogy erről az ügyészség tudomást szerzett, vagy hűtlen kezelés miatt kellene nyomozást indítania valamennyi kisajátítás miatt, vagy pedig elfogadni, hogy a vádlottak által meghatározott beszámítási ár korrekt volt.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.