– Miközben tisztelet a hazai cirkuszművészet nagy öregjeinek, Pakucza József erőművésznek, az akrobata Rippel fivéreknek és Szandrának, a borbélyként is porondra lépő idős elefántnak, tényleg ők a mai magyar cirkuszművészet legnagyobb csillagai?
– A Magyar cirkuszcsillagok című gálaműsorainkban olyan aktív cirkuszművészeket mutattunk be, akik szerte a világban jelentős érdemeket, díjakat szereztek, és a fiatalokat, a jövő reménységeit.
– Hogyan kerül a műsorba az ecuadori kígyóember, a szlovák kutyaszám, valamint az említett amerikai bohóc?
– A bohóczsánerben nem nagy a hazai választék. A többiek pedig nemzetközi sztárfellépők.
– Sztárfellépő a valóban nagyszerű Richter Flórián is. Mégis: nem érzi túlzásnak vagy etikátlannak azt, hogy A Fővárosi Nagycirkusz igazgatójának családtagjai a szóbeszéd szerint igen tisztes gázsiért szinte az összes műsorba bekerülnek?
– Etikátlannak semmiképpen sem érzem, hiszen a monte-carlói Ezüst és Arany Bohóc díjával Richter Flórián a legeredményesebb bajnokunk, évente egy műsorban különböző produkciókat mutatott be. A Fővárosi Nagycirkuszban pedig minden művész tisztes gázsit kap, különben nem lépnének fel nálunk.
|
„A porcelán sem magyar találmány, a herendi porcelán mégis hungarikum”
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
– A Fővárosi Nagycirkusz is indít utazó cirkuszt, de honnan lesz társulat, ha még a hazai cirkuszcsillagok műsorához is – ahogy ön fogalmazott – külföldi sztárfellépők kellenek?
– Az utazó cirkuszban magyar fellépők és külföldi artisták lesznek, a vezetője pedig…
– …tippelhetek? Richter Flórián.
– Igen, ahogy a tavalyi sikeres turné során, idén is ő lesz a társulat vezetője. A magyar cirkusznak szüksége van profi szemléletű, világszerte tisztelt sztárra, aki sokat tud tenni a népszerűsítéséért. Nem mellékesen Richter Flóriánnak nagy tapasztalata van utazó cirkusz irányításában, a cirkusztanács tavalyi döntése értelmében pedig hivatalosan is ő a magyar cirkusz utazó nagykövete.
– Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár bejelentette: szeretnék a magyar lovas akrobatikát hungarikummá nyilváníttatni. Tudja ön, hogy ki volt Philip Astley?
– Természetesen tudom.
– Csak a rend kedvéért: a mai értelemben vett cirkusz megalapítója. Lovas katona volt, az 1760-as években a brit hadseregben feleslegessé vált harci lovak közül megvásárolt egy tucatnyit, lovasiskolát alapított, és lovasbemutatókat tartott. Később ezeket színházi és pantomimjelenetekkel, bohóc- és zsonglőrszámokkal egészítette ki, a parádék helyszínéül egy kör alakú területet jelölt ki. A lovas akrobatika így aligha hungarikum.
– A magyar cirkuszi lovas akrobatika karakteresen körülhatárolható. Pontos koreográfiáját magyar cirkuszi szakemberek dolgozták ki, bemutatása klasszikus magyaros kosztümökben és zenére történik. Ezt a zsánert a cirkuszvilág egyértelműen a magyarokhoz köti, a cirkuszfesztiválokon sikert sikerre halmozunk manapság is. A porcelán sem magyar találmány, a herendi porcelán mégis hungarikum.
|
A bohóczsánerben nem nagy a hazai választék. A többiek pedig nemzetközi sztárfellépők
Szabó Miklós / Népszabadság |
– Miért hangsúlyozzák úton-útfélen, hogy nemzeti intézmény lett a Fővárosi Nagycirkusz? A támogatások és a rang szempontjából bizonyára fontos, de a cirkusznál multikulturálisabb művészet nemigen akad. Már a magyar cirkusz meghonosítója, Baroccaldi is olasz volt, a legendás igazgatók közül Wulf Ede holland, az őt követő Beketow Mátyás orosz. A jelenlegi igazgató családjában olasz, német és holland rokonok, felmenők is vannak. Az artisták általában véve is világcsavargók. Tehát nem érzi ezt túlzásnak?
– Az ön által említett körülményeknek csak a tradíciók sokszínűsége szempontjából van jelentőségük. Valójában a Maciva kapott nemzeti előadó-művészeti szervezeti minősítést. Ez azt jelenti, hogy missziós feladataink vannak a magyar cirkuszművészettel kapcsolatban. A Fővárosi Nagycirkusz műsorszolgáltatása mellett gondoskodunk a műfaj népszerűsítéséről, az artistaképzésről, együttműködünk a magáncirkuszokkal a minőségi cirkuszi szolgáltatásokért. Felújítottuk a gyakorlótelepet, rendezünk városligeti cirkuszparádét, részt veszünk a Múzeumok Éjszakáján, rendezünk Cirkuszok Éjszakáját, vidéki műfaj-népszerűsítő turnét, előadásainkon fogadunk nehéz sorsú, fogyatékos gyermekeket, ápoljuk a magyar cirkuszmúltat. Munkánk során a cirkusz éves nézőszámát 120 ezer fizető nézővel emeltük, a jegyárbevétel pedig a duplájára nőtt. Ezzel a rendszerváltás utáni időszak minden rekordját megdöntöttük.
|
Richter a színpadon. Mindenki tisztes gázsit kap
Szabó Miklós / Népszabadság |
– Ez lehet ügyes marketing és kedvezmények kérdése is. A kereskedelmi tévék egyes műsorait is milliók nézik, noha a színvonaluk olykor véleményes. 2012-es hivatalba lépésekor mindenesetre ezt mondta a Fővárosi Nagycirkusz akkori igazgatójáról, Kristóf Istvánról, aki 24 évig vezette az intézményt: „Kristóf urat elismerés és köszönet illeti a cirkuszművészet érdekében eddig kifejtett, különösen értékes munkájáért…” Ehhez képest az épület előterében, a hazai cirkuszművészet kiemelkedő alakjai között és a cirkusztörténeti tablókon nem jelenik meg.
– A magyar cirkuszművészet halhatatlan legendáinak portréi között valóban nem található, hiszen Kristóf úr szerencsére jó egészségnek örvend. Az egyéb dekorációs pontokon viszont olyan események fotói láthatók, amelyek a jelenkori cirkusz világát reprezentálják.
– Például az egyik képen ön és Richter József igazgató látható, amikor fogadja önöket a pápa. Amit különben többször megtett különféle cirkuszművészekkel.
– Úgy tudom, a pápa korábban nem fogadott személyes audiencián cirkuszművészeket, a hatvanéves Maciva képviselőit legalábbis egészen biztosan nem. Akkor a világ legrangosabb cirkuszainak, cirkuszfesztiváljainak tizenkét képviselőjét fogadta személyesen, köztük minket, magyarokat. Ez az egész hazai cirkuszművészet példátlan elismerése volt.
