A főpolgármester a hajléktalanoktól a csillaghegyi öblözet védelmén és a barnamezős beruházásokon átívelő előadásában tőle szokatlan módon arra is kitért, hogy Budapesten termelik meg a GDP 38 százalékát, és itt fizetik be a legtöbb adót, így a főváros a költségvetés nettó befizetője, miközben az elvárhatónál jóval kevesebb csorog ebből vissza.
A felhorgadás hátterében vélhetőleg a jövő heti közgyűlésre készült költségvetési tervezet húzódhat. Az előterjesztés szerint a főváros az idén sem kap egyetlen fillér extratámogatást a közösségi közlekedés működtetésére. Holott Tarlós István január közepén még azt mondta a Népszabadságnak, határozott ígérettel bír arra, hogy a kormány a költségvetés-készítés idejére megoldja a BKV finanszírozást, illetve az 53 milliárdos adósságállomány törlesztését.
A tervezetben azonban ennek semmi nyoma, miközben a városvezetés nem tagadja, hogy „a közösségi közlekedés működési hiánya saját forrásból megoldhatatlan".
A cég büdzséjén 15 milliárdos lyuk tátong. Ennyit a városvezetés szerint képtelenség kigazdálkodni az egyéb ágazatok 98 milliárdos működési kiadásainak csökkentéséből.
Mínuszos költségvetés viszont nem készíthető, így nemes egyszerűséggel ennyivel alultervezték a közösségi közlekedés kiadásait. Egyelőre nincs válasz arra sem, hogy a cég miből fedezi a korábbi adósságok idén lejáró 52,3 milliárd forintos részletét. Az átütemezéshez is állami kezességvállalásra lesz szükség. Ezt egyébként kockázatként említik. A tervezet szerint a közösségi közlekedés működőképességének biztosításához fokozott állami szerepvállalásra lenne szükség.
|
"Elszámoltam magam"
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Ráadásul a 4-es metró uniós támogatási szerződési határidejéből kifutó projektelemeit – M1-M7-es csomópont, a kelenföldi buszpályaudvar és a P+R parkolók – akár 42 milliárdos számláját teljes egészében a fővárosnak kellene állnia. (Tarlós a Corvinuson 4-5 milliárdot említett.) További kockázat az évek óta húzódó metróperek sokmilliárdos, a költségvetésben nem számszerűsített kockázata. (Ráadásul más perek is vannak.)
Mindezek fényében aligha meglepő, hogy a főváros az idén egyetlen új beruházást sem indítana.
S nemcsak ez az ág húzza az önkormányzatot. A költségvetési tervezés többé nem a működési többletek szabad felhasználásáról, hanem a működési és felhalmozási hiányok kezeléséről szól – ismeri el a városvezetés. Immáron azt sem tagadják, hogy a fővárosi gazdálkodás mérete jelentősen csökkent. A főösszeg a Demszky-korszak 580 milliárdjáról 324 milliárdra olvadt le az idén.
Az állam az intézményhálózattal együtt a forrásokat is elvonta, viszont a településüzemeltetést ellátó önkormányzati vállalatok számos új feladatot kaptak, a rezsicsökkentés semlegesítésére pedig nincs fedezetük. A cégek többsége immáron nem osztalékot fizet, hanem évről évre növekvő önkormányzati támogatást kér.
A városvezetés nem titkoltan jelentős költségvetési kockázatként kezeli az M3-es metróvonal járműfelújításhoz szükséges 60 milliárd forintos hitelét: kezdve azzal, hogy akad-e egyáltalán hitelező pénzintézet, illetve az állam hozzájárul-e az ügylethez.
