Az emléknyomokat a patkányok hippokampuszában, az agy emlékezőközpontjában azonosították, ám akkor még nem tudták megállapítani, hogy a négy, kísérletben résztvevő patkány álmodása jár-e vizuális élményekkel.
Wilson 2007-ben aztán bebizonyította, hogy igen. Kenway Louise neurobiológussal karöltve ismét patkányokkal végzett kísérletet. A két szakember akkor egyidejűleg mérte a hippokampusz és az érzékszervi adatokat feldolgozó látókéreg aktivitását, miközben a rágcsálók különféle padlójú és falú labirintusokban futkároztak és aludtak. Ekkor is elektródákat vezettek a patkányok agyának meghatározott idegsejtjeihez, így össze tudták hasonlítani aktivitásukat mind a két állapotban. Kiderült, hogy alvás közben is ugyanaz a neuron tüzelt, mint amikor egy labirintusban szaladtak. Annyira tisztán lehetett látni az állatok álombeli mozgását, hogy a tudósok még azt is meg tudták pontosan határozni, hogy a patkányok hol járnak éppen az útvesztőben.
|
Valószínű, hogy a kutyák és a macskák álmukban a napi eseményeket élik újra
Mark Large/Pool / Reuters |
A szakértők úgy vélik, a zebrapintyek is hasonló módon „gyakorolnak" álmukban. 2000-ben két amerikai biológus, Amish Dave és Daniel Margoliash az énekesmadarak énekléssel kapcsolatos agyterületeit vizsgálta, beleértve a nucleus robustus archistriatalist. A vizsgálat során kiderült, hogy alvás közben ugyanazon neuronok mutattak aktivitást, melyek éneklés közben is, ráadásul a tudósok képesek voltak hangra pontosan megállapítani, melyik dallamot álmodják éppen a madarak.
Tavaly az ELTE Etológia Tanszékének kutatói az MTA-ELTE Összehasonlító Etológia Csoporttal és az MTA TTK Összehasonlító Viselkedéskutató Csoporttal együttműködve kutyákkal végeztek kísérleteket. Arra keresték a választ, hogy mi történik az ebekkel alvás közben.
– Arra voltunk kíváncsiak, hogy a kutyák agytevékenysége alvás közben hogyan változik egy nyugodt, illetve egy élményekkel teli nap után. Kérdés, hogy alvás alatt a más fajokon leírtakhoz hasonlóan feldolgozzák-e az őket előzőleg ért élményeket – összegezte Kis Anna etológus, a kutatás egyik vezetője. Mint mondja, eredményeik nagyon hasonlóak ahhoz, amit az emberek esetében is leírtak már: egy aktív, élményekkel teli nap után a kutyák hamarabb elaludtak és többet szundikáltak, mint egy passzívabb, nyugodt napon. – Ezen kívül az agytevékenységükben is változás volt látható, sokkal több fordult elő a mély alvásra jellemző ún. lassú hullámú (delta) agytevékenységből, míg az éberebb állapotokra jellemző (alfa és béta) agytevékenység aránya csökkent – mondja a szakember.
 |
Eddig főleg kutyákat, macskákat, madarakat és rágcsálókat vizsgáltak, de más fajok is álmodhatnak
Ranu Abhelakh / Reuters |
Mint mondja, további vizsgálataikban sokkal finomabb léptékű és kontrolláltabb hatásokat szeretnének felderíteni, például hogy az alvást közvetlenül megelőző fél órában adott különböző ingerek, például új vezényszavak tanulása vagy valamilyen szociális interakció a gazdával, hogyan hat az agytevékenységre.
– Arra a kérdésre, hogy vajon az állatok tudják-e, hogy álmodnak, és hogy különbséget tudnak-e tenni álom és valóság között, egyelőre a tudomány sem tud választ adni – mondja Kis. Ugyanakkor azt egészen biztosan kijelenthetjük, hogy az emberi álmoknál jelentkező fiziológiai és viselkedési jellemzők megfigyelhetőek a macskáknál, patkányoknál, madaraknál és még számos más állatnál is. De hogy milyen is valójában egy nem emberi álom, az máig rejtély és lehet, hogy még jó darabig az is marad.
