De nemcsak az Origo tulajdonosaként jegyzett cég jár így, hanem a az összes távközlési szolgáltató, sőt az energia-szolgáltatók is.
A szabályozás leegyszerűsítve úgy szól, hogy ha egy társaság munkahelyteremtő, környezetvédelmi, távközlési, élelmiszer-biztonsági beruházást hajt végre típustól függően 100 millió, egymilliárd vagy akár hárommilliárd forint érték felett, akkor az adókedvezményt igénybe véve a számított adót akár nyolcvan százalékkal is csökkentheti.
Egy hazai vállalatnak az 53 milliárd forintos adózás előtti eredménye után tízmilliárd forint nyereségadót kell fizetnie a normál szabályok szerint. A fejlesztési adókedvezményekkel ez a tízmilliárd akár kettőre is csökkenthető.
A Magyar Telekom a korábbi években rendre több milliárd forint értékben tudott fejlesztési adókedvezményt érvényesíteni, legutóbb – a múlt évben – 3,4 milliárd forintot írtak le a fizetendőből. A cégnek tavaly 3,7 milliárd forint társasági adót kellett volna fizetnie, ám a kedvezményekkel csökkentve (nagyrészt a fejlesztési kedvezményekkel) csak 323 millióra jött ki a kötelezettsége.
|
| Kurucz Árpád / Népszabadság |
Adott érték felett a kormány külön engedélye is szükséges a támogatás megadásához, de ez jellemzően nem okozott sosem gondot a vállalatoknak. Manninger javaslatára azonban ezek a beruházások már az Európai Bizottság jóváhagyását igénylik, ami azt jelenti, hogy a kedvezmény megítélésénél figyelembe kell venni az adott régió fejlettségét is.
Ez pedig nem jelent sok jót. Magyarországon ugyanis Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, a Dél-Alföld, a Dél-Dunántúl, a Közép-Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl területén indított beruházás alapján vehető igénybe az adókedvezmény. Közép-Magyarországnak csak egyes területei támogatottak, azonban itt is csak a kisvállalkozások fejlesztései támogathatók, a közepes és a nagyvállalatok nem kaphatnak semmit.
A kedvezmények 70 százalékát a nagyvállalatok vették igénybe.
A régióban nagyvállalat csak különleges esetben kaphat kedvezményt, akkor, ha új gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, teljesen új beruházásról van szó. Ebbe a szélessáv nem tartozik bele, a definíció szerint ugyanis új tevékenységi kört kell eredményezzen a beruházás. Persze ha hentesüzemet vagy repteret akar építeni a Telekom, akkor még próbálkozhat.
A módosítás a kihirdetés napján lép hatályba, s ezt követően már minden ügyletre ezt a szabályt kell alkalmazni. Vagyis nagyjából még a jövő héten lenne idő a hatályos szabályok szerint kedvezményt érvényesíteni egy újonnan induló beruházáshoz. Erre aligha lesz képes bárki – vagyis a költségvetés bizonnyal megkapja azokat a milliárdokat, amelyeket eddig a távközlési és energiaszolgáltatók tartottak maguknál.
Ugyanakkor továbbra is magyarországi elbírálás alá esik a munkahelyteremtést szolgáló beruházás, az élelmiszer-ipari, -biztonsági fejlesztés, illetve a kizárólag film és videó gyártására szolgáló fejlesztés. Vagyis az Andy Vajna érdekeltségébe is tartozó Etyekwood bátran fejleszthető lesz a jövőben is, hiába fekszik a település a támogatásra nem jogosult közép-magyarországi régióban.
A javaslat mindezeken kívül igyekszik könnyebben elérhetővé tenni a munkahely-teremtési kedvezményeket. A kedvezmény már kevesebb új munkahely, illetve alacsonyabb plusz bérköltség mellett is igénybe vehető lesz – utóbbi azért fontos kikötés, hogy az újonnan felvettek legalább minimálbéren és teljes állásban legyenek foglalkoztatva. A közepes cégek 25 helyett csak húsz, a kicsik 15 helyett tíz fővel kötelesek növelni a létszámot.
A fejlesztések után igénybe vehető levonás a legsikeresebb kedvezmény a társasági adóban, 2012-ben 33 milliárd forintot spóroltak meg az adóból ezen a címen a társaságok.
A kedvezmények 70 százalékát a nagyvállalatok vették igénybe. Összegében csak a látványcsapatsportok támogatásához kapcsolódó kedvezmény nagyobb (ám azzal nem az adott cég jár igazán jól, hanem a sportág, igaz erre 38,8 milliárdot „adott” az állam, amihez hozzá lehet adni még a film és előadó-művészet támogatásának tízmilliárd forintját.
Azt persze nem lehet tudni, mit szól a javaslathoz a kormány. Ám miután az ugyanúgy pénzt hoz a büdzsének, mint a reklámadó, vélhetően ezt is üdvözölni fogja.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszteri meghallgatásán közölte azt a reklámadó kapcsán: minden képviselőnek joga van javaslatot tenni, az Országgyűlés majd dönt, de ő, mint a költségvetésért felelős miniszter nem fog nemet mondani egy olyan változtatásra, amely növelné a bevételeket.
A benyújtott javaslat szerint egyébként a közlekedésmérnök Manninger jól ismeri az időszakos elszámolási ügyletek szabályait is. Itt ugyanis a képviselő kitolna egy július elsejére tervezett módosítást. A változás lényege, hogy a teljesítési időpont az adott elszámolási időszak utolsó napja lesz, szemben a jelenleg hatályos szabállyal, amely szerint a teljesítési időpont a kifizetés időpontja.
További késik az üzemanyag-jelölés
Jövő év július 1-ig újra kitolja az üzemanyag-jelölési rendszer bevezetésének határidejét Manninger Jenő indítványa. A korábban közzétett tervek szerint az üzemanyag-forgalmazás biztonságának növelésével indokolt új rendszert az autósok állnák literenként körülbelül egy forint kifizetésével, amiből évi több tízmilliárd gyűlne össze. Az összeg a Magyar Kőolaj-készletező Szövetség pályázatán nyertes, Simicska Lajoshoz és Nyerges Zsolthoz köthető Remeczki Ferenc jegyezte Femgas Kft.-hez kerülne. A Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető nevéhez fűződő, a szakma által értetlenül fogadott jelölést először tavaly július 1-vel, majd október 1-vel, majd ez év július 1-vel tervezték bevezetni. Az EU és több tagállam aggályait fejezte ki, ami ugyan megakasztotta a folyamatot, de a bevezetéshez az új magyar kabinet is ragaszkodik. (M. I.)
Ez egy egyszeri átállás az érintetteknek azzal a nehezítéssel, hogy az átmeneti időszakban a két határidő összecsúszik, és egyszerre kell a régi és az új szabályok szerint is áfát fizetni – hiszen az új szabály előrébb hozza az áfafizetést. A javaslat ezt az átállást 2015 januárjáig kitolná, hogy az érintetteknek legyen ideje felkészülni.
