„Sokan elfelejtik átvezetni az adatváltozást” – magyarázza az Állatorvosi Rendelő a Sánta Kutyához egyik munkatársa, mi lehet az oka annak, hogy az adatbázisban Pabló régi gazdájának adatai voltak feltüntetve.
Pabló szerencsés, története – legalábbis a körülményekhez képest – happy enddel ért véget: a rendelő összehozta a két gazdit, és ők ketten arra jutottak, az lesz a legjobb a kutyának, ha a jelenlegi helyen él tovább.
„Elvileg 2014 januárjától az azonosító chip nélküli kutyákat az állatorvosok nem látják el, de a rendszer nem tökéletes. A legnagyobb hiba, amit a kutya újdonsült tulajdonosa elkövetett, hogy a megtalálása után nem rohant azonnal egy állatorvosi rendelőbe, hogy leellenőrizzék az adatokat” – mondja az állatorvos, aki kiemeli: a petvetdatában feltüntetett információkat bármelyik állatorvosi rendelőben, ingyen megnézik. Ha bármilyen változás történik – költözés, megváltozik a telefonszám, vagy valamely okból kifolyólag új emberhez kerül a kutya –, azt célszerű mielőbb jelezni az illetékeseknek. Némi odafigyeléssel ugyanis könnyen megspórolhatjuk az idegeskedést, a kutyánk keresésére fordított időt és energiát, nem is beszélve arról, hogy mit kell átélnie az elcsatangolt állatnak: félelem, sérülések, éhezés, menhelyen vagy gyepmesteri telepen töltött idő.
|
Teknős Miklós / Népszabadság |
Ugyanis nagy rá az esély, hogy azok az állatok, akik regisztrálatlan chippel kóborolnak el otthonról, a gyepin végzik. „A hivatalos menet szerint, ha valaki talál egy kóbor állatot, célszerű azonnal a legközelebbi állatorvosi rendelőbe rohanni, hogy leolvassák a mikrochipet. Gond akkor van, ha az nincs regisztrálva vagy ha a megadott telefonszám vagy e-mail cím nem él már” – mondja az állatorvos. A legtöbb rendelő nincs arra felkészülve, hogy akár csak egy estére is be tudja fogadni az állatot, ilyenkor merül fel lehetőségként valamelyik menhely vagy hogy a megtaláló ideiglenesen gondoskodik róla.
„Amennyiben a saját kutyánk rendszeresen megkapja a kötelező veszettség elleni védőoltást, a féregtelenítést és a kombinált oltást, akkor semmi akadálya, hogy elszállásoljuk a védencünket” – mondja a szakember, aki megjegyzi, hogy azért célszerű elkülöníteni az állatokat. Némi kreativitással ez könnyen kivitelezhető, megfelel a célnak például egy kutyaszállító box vagy egy rögtönzött kerítés az otthoni holmikból.
Ha sehogy sem tudjuk megoldani az állat elhelyezését, és nem találunk olyan menhelyet, amelyik befogadná, akkor jön a gyepmesteri telep, ahol a kutyát karantén alá helyezik, megfigyelik és 14 napig várnak a gazdi felbukkanására. Ha ez alatt az idő alatt senki sem jelentkezik érte, akkor gazdikeresővé válik.
„A chipen kívül a nyakörvön vagy hámon elhelyezett, a kutya és a tulajdonos nevével, valamint utóbbi elérhetőségeivel ellátott biléta tökéletes megoldás lehet” – jegyzi meg az állatorvos, aki hozzáteszi, hogy noha kötelező a kutyák mikrochippel történő egyedi azonosítása, máig akad olyan, akik nem óhajtják kifizetni a mikrochip egyszeri költségét, pedig a gazdiknak nem kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk, nagyjából 3500-5000 forint körüli összegre számíthatnak. Ezek az emberek kerülik az állatorvost is, így az állat nem kapja meg a szükséges oltásokat, és védtelenekké válhat az emberre is veszélyes betegségekkel szemben.