A novemberi tavasznak azonban hamarosan vége. Az előrejelzések szerint a hét végére már egy nagyobb tömegű, sarkvidéki eredetű légtömeg éri el Európát, ami hazánkban is jelentős lehűlést eredményez majd, néhol az első hó is leeshet.
|
Most még szokatlanul meleg van, de hétvégén már nem lehet ilyen lengén öltözni
Koncz György / Népszabadság |
Az Országos Meteorológiai Szolgálat elmúlt 30 évének feljegyzései szerint az esetek háromnegyedében az első havazás november eleje és Mikulás napja között történik, legnagyobb eséllyel november 25-e körül – derítette ki az Időkép.
A november 19-re szóló népi megfigyelés szerint egyébként, ha Erzsébet-napon havazik, a karácsony is fehér lesz. Úgy tűnik, erről 2015-ben is lecsúsztunk.
Nem volt melegebb az eddigi ősz a tavalyinál
A Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. megkeresésünkre megírta, hogy a fővárosban a készenléti, illetve a hivatalos fűtési szezon kezdete óta eltelt időszakban (szeptember 15. – november 15.) 2015-ben a tavalyi év ugyanezen időszakához viszonyítva – bármilyen furcsa – idén hidegebb volt. (2014-ben az erre az időszakra eső átlaghőmérséklet 13,2 °C volt, míg idén azonban 12,3 °C). Csak a november első felében pedig 9,3°C volt az átlaghőmérséklet, míg tavaly 10,6 °C. Ettől függetlenül egy-egy enyhébb hét meglátszik a fűtésszámlákon, de hogy ez mekkora megtakarítást jelent az egész télre nézve, az csak a szezon végén derül ki.
Aki cidrizik a fronttól, eddze az ereit
A hidegnek vagy a melegnek önmagában nincs élettani hatása, még a hosszan tartó hőségnek vagy fagyoknak sem (leszámítva azt, hogy aki nagyon nem szeret fázni vagy izzadni, az a szokásosnál morcosabb). Ami megvisel, az a hirtelen változás, melynek markáns időjárási frontok állnak a hátterében.
Dr. Gion Gábor katonaorvos lapunknak elmondta, hogy a frontérzékenység kapcsán két teória létezik. Az egyik a levegőben lévő ionok mennyiségi és minőségi változásával magyarázza a fiziológiai tüneteket, mivel maga az emberi test is egy „mikroelektronikai” gép, melynek működését külső hatások is befolyásolják.
A másik frontérzékenységi teória közismertebb és elfogadottabb. Ez a légnyomásváltozással magyarázza azt, hogy egyes emberek jobban megszenvedik az időjárás-változást. Hidegfront érkezésekor nő a légnyomás, ami összenyomja, leszűkíti a kisebb-nagyobb ereket. Ez megemeli a vérnyomást, ami ízületi és reumás panaszokat, epe- és vesegörcsöt, mellkasi panaszokat és koraszülést eredményezhet.
A frontérzékenység nem szüntethető meg, de a tünetek súlyossága csökkenthető, azonban ez felkészülést, életmódbeli változtatások beiktatását igényli. Gion Gábor az erek edzését javasolja, hideg-meleg váltózuhannyal vagy szaunázással, de a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás is nagyon fontos.
Az időjárás változásnak persze van pszichés hatása is: aki utálja a hideget, az az elmúlt napokban nagyon komfortosan érezhette magát.
Bónusz: vékonyabb lehet a fűtésszámla
Az enyhe késő őszi időjárásnak van egy további hangulatjavító hatása is: csökkenhet a fűtésszámla. A fűtési szokásainkat, így energiafelhasználásunkat is a külső hőmérséklet, a napsütéses órák száma és a szélsebesség befolyásolják.
Egy körülbelüli ökölszabály szerint a napi középhőmérséklet átlagától való 1 Celsius-fokos hőmérséklet-különbség +/- 5 százalékos energiafelhasználás-változást jelent. Az esotanc.hu weboldal időjárási körülményeket figyelembe vevő fűtéskalkulátora szerint november 19-én a délnyugati országrészben élők akár negyven, az északnyugat- és kelet-magyarországi háztartások harminc, a budapestiek körülbelül huszonhat százalékkal kevesebb energiát használnak fel, mint egy tipikus késő őszi napon. A legkevesebbet (három százalékot) az Északi-középhegységben élők takaríthatnak meg.
Persze az, hogy ez mennyi megtakarítást jelent egy háztartás számára, függ az épület hőszigetelésétől, a fűtőberendezés korszerűségétől és a használt hőenergia-szolgáltatás piaci árától.
Mint a Főtáv Zrt.-től megtudtuk, a távhőszolgáltatás esetén az elmúlt őszi időszakban felhasznált hőmennyiséget például jelentősen befolyásolja, hogy a fűtési szezon elején (készenléti időszakban) a társasházak különböző időpontban kapcsoltatják be a szolgáltatást, ezért a felhasznált energia mennyisége nagymértékben eltérhet a különböző lakóközösségeknél. Az elszámolás minden esetben a tényleges fogyasztás alapján történik, így a tényfogyasztás alapján fizetők már a következő havi számlában, az általányosok pedig az elszámolási időszak végén – 2016. április 30. – érezhetik meg az enyhébb napok, hetek hatásait.
