– Nem hiszem, az európai liberálisok is keményen kritizálják az illiberális állam koncepcióját.
– Ön szerint már kialakult Magyarországon az illiberális demokrácia?
– Meg még nem valósult, de a kiépülése folyamatban van. És ez nem Orbán Viktor 2014-es tusványosi beszédével kezdődött, hanem a 2010-es hatalomra jutásával. Az alkotmány egypárti alaptörvénnyé változtatása, az Alkotmánybíróság összetételének megváltoztatása, a testület jogköreinek megkurtítása, a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontása mind az illiberális állam irányába hatnak. Gyöngítették a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék függetlenségét, csorbították a sajtószabadságot.
|
Fodor Gábor szerint az Orbán–Simicska-háború még csak elkezdődött
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
– Minthogyha Magyarországon nem ejtenének könnyeket a liberális, szabadelvű értékekért.
– A migrációs krízis hatására erőteljesen nőtt a kormánypártok támogatottsága, de ne feledjük el, hogy a menekültválság kialakulása előtt a Fidesz több mint egymillió támogatót vesztett el a szabadságjogok szűkítése, a társadalmat irritáló intézkedései, a barátoknak kiosztott állami pénzek, az urizálás és az Orbán–Simicska-háború következményeként. S ezek a negatív folyamatok most is jelen vannak a társadalomban. A napokban vettem elő Kövér László 1989-es nyilatkozatát, hogy a jog végre kapja meg az őt megillető helyet, ne legyen a politika szolgálólánya. Ezért kezdtünk el politizálni a rendszerváltás idején, de úgy tűnik, a hatalomgyakorlás módját tekintve a Fidesz-kormány tett egy nagy vargabetűt. A menekültválság most elfedi az Orbán–Simicska-háborút, de szerintem ez a konfliktus sem zárult le. Az egyetemen elég jól megismertük egymást. Simicska Lajos nem az a fajta, aki egykönnyen feladja. Szerintem ennek a háborúnak még csak a kezdetén vagyunk. Mindent összevetve az a véleményem, hogy az Orbán-kormány pozíciói nem megingathatatlanok.
– Ki tudná megingatni?
– Leginkább az ellenzéki politizálásnak kellene erőteljesebbnek lennie.
– 2018-ban önállóan indul majd a választáson, vagy ismét egy ellenzéki összefogás részeként?
– Az a célunk, hogy a Magyar Liberális Párt önállóan induljon, de ha az ellenzék képes lesz egy értelmes együttműködést kialakítani, akkor nem leszünk az együttműködés gátjai.
– Ha lesz összefogás, ki vezeti majd, az MSZP vagy Gyurcsány Ferenc?
– Fontos, hogy legyen egy erőteljes párt a baloldalon, és erre a legnagyobb esélye az MSZP-nek van a hagyományai, tagsága alapján, de nem szeretnék beleszólni a rivalizálásba, ezt döntsék el a felek egymás közt.
– „Gyűlölöm azokat a migránsokat, akik nem tartják tiszteletben a törvényeinket”. Meg tudja mondani, kitől idéztünk?
– Ezt nagyon sok politikus mondhatta...
– Halbe Zijlstra, a holland liberális párt, a VVD parlamenti frakcióvezetője.
– Hollandiában két liberális párt van, a VVD pragmatikusabban és konzervatívabban áll hozzá a politikához. A liberálisok által vezetett országok is különböző gyakorlatot folytatnak. A dán kormány bevándorláspolitikája sokszor radikálisabb, mint Orbáné. Szlovénia is sajátos módon viszonyul ehhez a kérdéshez. Az európai liberálisok sokszínűek, de a jogállam megítélésében egységesek.
– Olyannyira, hogy pár hete ön is szembement a Orbán-kormány uniós szavazati jogát felfüggeszteni akaró ALDE-val.
– Mert a kezdeményezésük egy tévedésen alapult. Azt állították, hogy egy magyar törvénymódosítás engedélyezné a fegyver használatát a menekültekkel szemben. Parlamenti képviselőként jól tudtam, hogy ez nincs így, erre figyelmeztettem is őket, hiszen ezzel saját pozíciójukat rontják. Végül nem is járt sikerrel a kezdeményezésük. Egyébként nem véletlen, hogy a közel-keleti háború elől menekülők nem az illiberális Oroszországot, Törökországot választják, hanem a szabadság földjét, az EU-t és az USA-t. Mert a nyugati világnak, a liberális értékrendet is magába foglaló társadalmi berendezkedésnek van gazdasági és politikai szívóereje.
