galéria megtekintése

Csak unalomból tépnek szét embereket a tigrisek?

0 komment

NOL

Az utóbbi években a vadon élő tigrisek száma háromezerre csökkent az egész világon. A fogságban tartott populáció az Egyesült Államokban ötezerre, Kínában 4500 példányra tehető. És több embert ölnek meg, mint hinnénk.

Erre legutóbb az új-zélandi állatkertben történtek irányították rá a figyelmet. A hamiltoni állatkert Oz nevű szumátrai tigrise az egyik gondozóját, Samantha Kudeweh-t támadta meg. A nő nem számított újoncnak a szakmában, az állatkertben azonban nem ez volt az első ilyen eset – írja a Vice.com.

Fotó: Mathieu Belanger / Reuters

2013-ban egy másik gondozó kilenc méterre besétált egy üresnek hitt kifutóba, mikor észrevette, hogy egy ötéves nőstény tigris követi. Feltehetően nyitva maradt az ajtó, amíg takarították a ketrecet, és a nagymacska visszament. A gondozó akkor sértetlenül megúszta a kalandot.

 

Más állatkertekben is előfordulnak hasonló esetek. Mindössze néhány nappal Kudeweh halála előtt egy lengyel állatkerti gondozót ölt meg szintén egy szumátrai tigris. Júniusban a Grúziát sújtó áradás miatt a Tbiliszi állatkert elszabadult állatai, köztük a nagymacskák három gondozó halálát okozták. Egy rémült tigris még órákig kóborolt a városban, egy járókelőt megölt, egyet megsebesített. Végül egy raktárban szorították a sarokba, és le is lőtték. 

A macskafélékkel foglalkozó szakirodalom egyik legtekintélyesebb kiadványa, a Tigers of the World becslése szerint 1800 és 2009 között közel 373 000 emberrel végeztek a csíkos ragadozók.

„Ezek nem házi kedvencek – mondja Hans Kriek, Új-Zéland vezető állatjogi szervezetének, a SAFE-nek az ügyvezető igazgatója –, és nem is lehet azt nevelni belőlük.

A tigrisek vadállatok, amelyek ölnek, és amelyek mindig is veszélyesek maradnak.”

Kriek szerint egy-egy állatkert vezetősége mindenhol tisztában van ezzel, de a halálesetek jelentős része emberi mulasztásból következik be. A nagymacskák biztonságos tartásának és bemutatásának nincsen egy általánosan elfogadott módszere. A legtöbb nyugati állatkert próbálja elkerülni, hogy az állatok és a gondozók érintkezzenek, ezzel csökkentve a kockázatot.

Fotó: Wong Campion / Reuters

„Véleményem szerint Hamiltonban is ez volt a helyzet, de ahol emberek folyamatosan  dolgoznak napi szinten állatokkal, ott óhatatlanul automatizálódik a munkafolyamat, egy kis figyelmetlenség pedig végzetes lehet” – véli Kriek.

2009-ben a Hamiltonhoz közeli Zion oroszlánparkjában egy Abu nevű fehér tigris megtámadta és megölte gondozóját, Dalu Mncubét, amíg a férfi a kifutóját takarította. A 26 éves Mncube valamiért nem zárta be az állatot. Kollégái a segítségére siettek, de hiába ütötték a tigrist először botokkal, majd egy tűzoltókészülékkel, a nagymacska összeroppantotta a férfi koponyáját.

A vizsgálat a hiányos betanítást és a laza biztonsági előírásokat okolta a tragédiáért.

Az esetet megelőző hónapokban egész sorozatnyi balesetközeli helyzetet történt, amelyeknek figyelmeztetniük kellett volna a veszélyre. Az állatkert vezetősége elismerte, hogy a személyzetnél kellett volna lennie elektromos sokkolónak. 

Fotó: Fabrizio Bensch / Reuters

A legtöbb esetben szerencsére nem a tigriseket teszik felelőssé a támadások miatt. A Hamilton állatkert bejelentette, hogy nem altatja el az állatot. „Bár természetesen az Ozhoz hasonló nagymacskák gondozásának van egy velejáró kockázata, ennél nagyobb veszély nem áll fenn” – nyilatkozta Lance Vervoort, a városi tanács tagja. 

Fotó: Mike Blake / Reuters

Több elmélet is született, hogy miért támadják meg ilyen gyakran a tigrisek gondozóikat. A legtöbb az ösztönökből indul ki.  

„A fogság unalmat és kiszámíthatatlan viselkedést vált ki a nagymacskákból” – magyarázza Kriek. „Az emberekkel kapcsolatos félelmeik egy részét elvesztik az állatok, hisz emberek etetik őket, emellett vadállatok, amelyek ösztönösen ölnek, és ez egy halálos párosítás.” Azt mondja, hogy nem amiatt történnek hasonló esetek, mert az állatok nem kapnak eleget enni, vagy ellenséges érzelmekkel viseltetnek a gondozóik irányába.

Szerinte a támadások magyarázata az unalom.

„Csak a mozgásra reagálnak, ahogy a macska az egér esetében. Ez ösztönös.”

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.