Csak a szex! – röviden ez is lehetne a szlogenje az idei cannes-i magyar filmes jelenlétnek, már ami a fiatalokat illeti. A hivatalos programba, egészen pontosan a vizsgafilmeket versenyeztető Cinefondation szelekcióba Andrasev Nadja A nyalintás nesze című etűdjét, a párhuzamosan futó Rendezők kéthete szekcióban pedig Tóth Luca Superbiáját válogatták be – és, hát mindkettőben az örömökre megy ki a játék. De senki se gondoljon „könnyű menetekre”, mindkét animációs munka kellőképpen el van emelve a valóságtól a mélyen szürreális irányba.
Forró téma, bravúros megoldások: mindezt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemnek köszönhetjük, mindkét alkotó ott készítette diplomafilmként a művét. Az pedig csak emeli a cannes-i meghívás tényét, hogy ezek az animációs etűdök a fikciós és élőszereplős mezőnybe kerültek be. Még nem ők sétálnak a palota vörös szőnyegén a sztárokkal, de az első komoly lépést már megtették.
Időrendben a Superbiát – a cím a büszkeség latin megnevezése – mutatták be előbb Cannes-ban. Tóth Luca alkotása egyáltalán nem történet középpontú, inkább abszurd, lételméleti sci-fiként értelmezhető. Egy olyan világban játszódik, ahol a nők az uralkodó nem. Karjaik nincsenek, csak óriási melleik, melyekkel kvázi mindenre képesek, de főleg arra, hogy kordában tartsák a kisebb növésű, másodrangú férfi egyedeket, akik a péniszükkel a gyerekszülést is képesek lebonyolítani. Maga az egyesülés egészen különleges formában valósul meg ebben az egyébként lenyűgöző színpompájú társadalomban. Ennek megfelelően a rendező simán orgiafilmként ajánlotta a művét a cannes-i vetítővászon előtt állva. Nem is akármilyen orgiáról van szó, hiszen ezáltal teremt Tóth Luca egyenlőséget az aprócska férfiak és a monstre nők között. Már ha ez a gondolatmenet valamilyen átfedésben van az alkotói koncepcióval.
Andrasev Nadja kisebb dimenziókban gondolkodott a tegnap bemutatott A nyalintás neszével (mely Magyarországon már januárban megkapta a filmkritikusok díját), bizarr szerelmi történetet mutat be egy virágjait ápoló nő és a szomszédból őt stírölő macska között. Aztán az állat egyszer csak eltűnik, és pödört bajuszt hordó férfi testében tér vissza, hogy a gyakorlatba is áthelyezzék az érzelmeket. Minden egy nyalintással kezdődik, és az erotikus játékból nem maradhatnak ki a növények sem. A Bodor Ádám Megbocsátás című novellája alapján készült film zsenialitása egyszerűségében rejlik. Nézőként egyáltalán nem kérdőjelezzük meg a látottak – és az átélt hatások – hitelességét. Közhely, de „a szerelem nem ismert határokat” mondás ugrott be.
Tóth Luca és Andrasev Nadja Cannes-ban
A rendező a Bodor-művet csak motívumaiban használta fel végül, az írónak még februárban megmutatta a művét. Ahogy mondta, nagyon izgult, de az író nagyon kedvesen reagált, kifejtve, hogy az adaptáció lényege nem más, mint az inspirációgyűjtés.
