Napok óta a Maren Ade rendezte Toni Erdmann című német filmről beszél mindenki Cannes-ban. Bármilyen jó filmeket is vetítenek egymás után, valószínűleg nem lesz olyan, amelyik verné a ká-európai hangulatot árasztó mozit.
A fesztivál kétharmadán túl már egyértelmű, hogy az idei, 69. Cannes-i Filmfesztivál hivatalos versenyprogramja nagyon rég nem volt ilyen erős. Eddig csak egyetlen filmet fütyültek ki az újságírók és a kritikusok, az Olivier Assayas rendezte Personal Shoppert, melyben az amúgy remek alakítást nyújtó Kristen Stewart egyfajta médiumként próbál kapcsolatot teremteni a halott ikertestvére szellemével, miközben egy gyilkossági ügybe is belekeveredik. Nem egyértelműen rossz a film, elvégre neves kritikusok, mint Nick James, a brit Sight and Sound főszerkesztője zseniális szellemtörténetnek nevezte percekkel a vetítés után Twitter-bejegyzésében. (Egyébként elképesztő szerepe van a „csiripnek”, filmek tudnak megbukni vagy mennybe menni öt-tíz perc alatt. Az idén az utóbbi szinte mindennapos eset.)
Az állandó visszatérő téma az egész fesztivált sokkoló német film, a Toni Erdmann. Bár a pletykák szerint Thierry Frémaux művészeti igazgató egyik favoritjaként került be a Maren Ade rendezte film a versenyprogramba, igazából senki sem számított ilyen átütő reakciókra: a Screen International nemzetközi zsűrije – melynek a tagjai egytől négyig pontoznak – 3,7-es átlagot hozott ki a filmre: ilyen magas pontszám példátlanul ritka.
De miről is szól? Egy idősödő német férfiról (Peter Simonischek), egy igazi mókamesterről, aki elhatározza, közelebb kerül a világtól elhidegült, Bukarestben élő lányához. Kivesz egy hónap szabadságot, és meglepetésszerűen odautazik hozzá. Folyamatosan próbál lánya kedvében járni, annak viszont csak a munkája fontos. Az apa hát német konzulnak adja ki magát, és elkezd úgy viselkedni a lányával, mintha idegen volna. A csaknem háromórás játékidőt végig lehet nevetni, a főszerepet alakító Sandra Hüller helyzetkomikumra építő játéka kifogástalan. Íve van annak, amit csinál: a helyzetgyakorlatszerű abszurdon keresztül – van egy szürreális házibuli-jelenet, ahol mindenki meztelen – az intim pillanatokig mindenre képes.
