Mivel Mocsai nem a kulturális élet jelese, így vele most nem foglalkozunk.
Inkább közéleti rangot ad, tudományost kevésbé
A Doctor Honoris Causa (tiszteletbeli doktori) cím adományozásáról az ELTE doktori szabályzata rendelkezik. Odaítélésénél alapvető és legfőbb szempont, hogy a jelölt miként kapcsolódik az adott intézményhez. Az ELTE évente legfeljebb nyolc főt tüntet ki, hatot a karok javasolnak, további egy magyar és egy külföldi állampolgárságú személy kitüntetését a rektor kezdeményezheti. Az ELTE díszdoktori címét jegyzik az európai tudományos és kulturális közéletben.
A szabályzat alapján a cím megvonható, ám arra, hogy ez megtörtént-e már, nem kaptunk érdemi választ.
(Az biztos, hogy bűncselekmény nem perdöntő, hiszen a nemi erőszakért jogerősen elítélt volt izraeli elnök, Móse Kacav még szerepel a díszdoktorok listáján. Őt 2004-ben tüntették ki.)
Az ELTE 1847-ben avatta első díszdoktorává Somogyi Károly esztergomi kanonokot, aki Szegednek adományozta 43 ezer kötetes, felbecsülhetetlen értékű könyvtárát. Az első politikus – Trefort Ágoston kultuszminiszter – 1880-ban tűnik fel a listán. Abban az évben már írókat is kitüntetnek: Arany Jánost és a műfordítással foglalkozó Szász Károly református püspököt. Jókai Mórnak ötvenéves írói jubileuma alkalmából 1893-ban ítélik oda a címet.
Nem magyar kitüntetettek – köztük az angol filozófus, Herbert Spencer és a szerb költő, Jovan Jovanovics Zmaj – először a millennium évében kerülhettek fel a listára, amikor ötvennél is többen kaptak díszdoktori címet (ennél több címet egyetlen évben sem osztanak).
Magyar író 89 éve nem lett az ELTE díszdoktora
A hazai írók sora Herczeg Ferenccel fejeződik be (őt 1926-ban, negyvenéves írói munkássága elismeréseképpen tüntették ki), hacsak nem tekintjük a főként irodalomtörténész Gyergyai Albertet, akit ’74-ben emeltek a díszdoktorok közé. A szűk listára addig Mikszáth Kálmán és Lévay József került még. A magyar művészeti élet többi területe sem járt sokkal jobban, utoljára a 75 éves Kodály Zoltánt tüntették ki ’57-ben. (Korábban Goldmark Károly nyolcvanadik születésnapja alkalmából jutott hozzá a kitüntetéshez.)
A fordulatot jól jelzi, hogy 1949-ben már csak egyedül a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke kapott kitüntető címet. Ekkoriban ritkult a címek száma, csupán a nyolcvanas évek második felében kezdenek újra sokasodni a díszdoktorok.
Kérdés, hogy az egyetem honlapján megtalálható listáról azóta kirostálták-e a vállalhatatlanná vált neveket, vagy épp fordítva: kevesebb kitüntetettel álltak ellen a vélhető politikai nyomásnak.
A rendszerváltás után már csak külföldi szerzők kerültek fel a tekintélyes listára. 2009-ben a portugál, Nobel-díjas José Saramago, 2010-ben a matematikus-költő, Jacques Roubaud részesült az elismerésben. Idén pedig a szintén Nobel-díjas Mario Vargas Llosa.
Pécs és Szeged szigorúbb és következetesebb
A pécsi egyetem Jevgenyij Alekszandrovics Jevtusenko orosz költőt és a katalán operaénekest, José Carrerast vette az újabb kori díszdoktorok közé. Az ottani lista 1921-ben gróf Apponyi Alberttel indul, de csak ’89 után válik rendszeressé a címek odaítélése. És nem bővelkedik művészekben, talán az egy Kibédi Varga Áron, hollandiai költő, irodalmár a kivétel.
Hasonlóan szigorú a szegedi tudományegyetem, ahol ’22-ben Tóth Lajos vallás- és közoktatásügyi államtitkár nyitja a sort. Igaz, már ebben az évben Dohnányi Ernőt is kitüntették. A listán Móra Ferenc és Claudio Magris képviseli az írókat. Fejtő Ferencnek mindkét vidéki egyetem odaadományozta a megtisztelő címet.
Mario Vargas Llosa az új kitüntetett
A Nobel-díjas perui írót az irodalomtudományok díszdoktorává avatta az ELTE. Az elismerést az egyetem küldöttsége a madridi magyar nagykövetségen adta át. Borhy László, a BTK dékánja elmondta: generációk nőttek fel Vargas Llosa művein, melyek a hatvanas évek óta képezik részét az egyetemi tananyagnak idehaza is. Az egykori egyetemi hallgatókból a regények fordítói, az életmű kutatói lettek. Az író köszönőbeszédében a címmel járó személyes felelősséget hangsúlyozta.
