galéria megtekintése

Schwajda nevetne a saját szobrán

Az írás a Népszabadság
2015. 04. 30. számában
jelent meg.


Szemere Katalin
Népszabadság

Öt éve hunyt el az új Nemzeti Színház első igazgatója, Schwajda György. Tegnap avatták Varga Imre készítette szobrát a főbejárat előtti parkban. Beszédet mondott a miniszterelnök, a színház igazgatója és Törőcsik Mari.

A Nemzeti előtti szoborparkban eddig csak színészekről készült alkotások álltak, most az összesnél nagyobb Schwajda György-szobor fogadja a színházba érkezőket. A 92 éves Varga Imre a színház honlapján nyilatkozta, pontosan akkora a szobor, amekkorát az „ünnepélyes nagyság” megkövetel. A felkérés közvetítőkön keresztül Orbán Viktortól érkezett. Sosem találkozott Schwajdával. De elolvasott mindent róla és tőle.

Az avatáson Törőcsik Mari is beszélt. Tíz évig volt Schwajda színésze, a szolnoki színházban kezdődött a közös munka, és a Száz év magány eljátszása óta elkötelezett híve, feltétel nélkül követte bárhová. Másodszor beszélt a Nemzetinél Schwajdához, először 2010-es halálakor. – Hiánya az idő múlásával nem múlik, hanem felerősödik – jelentette ki. – És elkísér a sírig. Utána Vidnyánszky Attila arról szólt, hogy Schwajda építeni akart, „magára zúdítva az akkori, úgynevezett szakma gyűlölködő össztüzét”. Tartalommal megtölteni a Nemzeti víziót már nem adatott meg neki.

– Schwajda György sorsa a hazaszerető, építő magyar személyiségé, aki a saját útját járja, mert tudja, az idő őt fogja igazolni. A színház, melyet épített, itt magaslik és ragyog: belaktuk, szeretjük, büszkén járunk ide, dicsekszünk vele, a miénk – jelentette ki a szólásra emelkedő miniszterelnök. Azt is hozzáfűzte, hogy Schwajda tette talán a legtöbbet a színházért az elmúlt évtizedekben színpadi szerzőként, dramaturgként, igazgatóként, színház- és társulatépítőként, valamint gazdasági szakemberként.

 

Mit szólna a róla készült szoborhoz maga Schwajda György? – kérdeztük fiát. A tévés Schwajda Gergő szerint

dühös lenne, és nevetne rajta. Nem szerette előtérbe tolni magát.

Amikor őt megkeresték az ötlettel, beleegyezett, majd hosszú ideig nem hallott róla. Három hete értesítették az avatóról. A szobor tervét először tegnapelőtt látta a Színház.hu-n megjelent cikk illusztrációjaként. Kissé meghökkent rajta: karakterében talált hasonlóságot, de apja nem volt ennyire komor, elutasító, távolságtartó. Tény, hogy sok szempontból kemény volt, néha túlságosan is ragaszkodott a véleményéhez. De aki látott vagy olvasott Schwajda-darabot, tudja, nem volt humortalan ember. Schwajda Gergő szerint apját megviselték a Nemzeti épületét ért támadások, a színházat övező, időnként méltatlan „cirkusz”. (Pályáztatás nélkül Siklós Máriát bízta meg a tervezéssel, kivívva ezzel az építészszakma felháborodását.)

A fiú felnéz apjára: Schwajda Gergő és a Schwajda György-szobor a Nemzeti előtt
A fiú felnéz apjára: Schwajda Gergő és a Schwajda György-szobor a Nemzeti előtt
Kallus György

Majdnem ráment fizikailag, lelkileg. Tény, hogy miniszteri, majd kormánybiztosi kinevezésével politikai helyzetbe került, de az sem titok, hatalmas vitái voltak Orbán Viktorral.

Nem érdekelte a tekintély, el akarta érni, hogy legyen Nemzeti Színház.

Nem tudott mit kezdeni a bürokráciával és a politikai-társadalmi ellenállással sem. Nem véletlenül tűnt el évekre, miután leváltotta az MSZP–SZDSZ-kormány. A szíve mélyén számított arra, hogy lesz még egyszer az általa felépíttetett színház igazgatója. Az élet keresztülhúzta számítását: a kaposvári színházat vezette, amikor meghalt.

Véleményét megtartotta arról, elégedett-e a ház külsejével, de fia úgy tudja, a színpad-, a hang- és a fénytechnika tökéletességét tartotta legfontosabbnak, a „doboz” nem annyira érdekelte. Mindenkivel gyakran összeveszett, de tisztelték, mert népszerű színházat csinált Szolnokon. Állandóan mást akart, mint a szakma, mindig speciális irányból közelített. Ezért rajongtak érte a színészei.

Névjegy

Schwajda György 1943-ban született író, dramaturg. Volt a szolnoki színház igazgatója, dolgozott Szegeden, Miskolcon, a budapesti Művész Színházban. 2000 szeptemberétől a Nemzeti Színház Rt. vezérigazgatója lett, 2008-tól a kaposvári színházat vezette.

Varga Imre 1923-ban született, Kossuth-díjas szobrászművész, a Kádár-korszak emblematikus alkotója. Kun Béla szobrát a Vérmezőről, Károlyi Mihályát a Kossuth térről, Leninjeit Vácról, Mohácsról és Gödöllőről szállították el az elmúlt 25 évben.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.