galéria megtekintése

Tóásó-ügy: „Mindegy, mit csinált, ha magyar, haza kell hozni”

17 komment

NOL

A Baptista Szeretetszolgálat vezetője nem tart attól, hogy veszélybe kerülhet az a három munkatársa, aki segített kimenekíteni Tóásó Elődöt Bolíviából. Annak ellenére sem, hogy nevüket nyilvánosságra hozta a latin-amerikai ország belügyminisztere.

– Minden törvényesen zajlott, és ezt egyébként maga a miniszter is elismerte – mondta a Népszabadságnak Szenczy Sándor. Ugyanakkor hozzátette, hogy az ilyen humanitárius akciók gyakran komoly kockázattal járnak.

– Az hozott fordulópontot az életünkbe, amikor 2000. április 30-án, a csecsenföldi Groznijban lelőtték egy nem magyar állampolgárságú munkatársunkat. Akkor kezdtünk el gondolkodni azon, miként tudjuk szavatolni kollégáink biztonságát. Mert amikor húsz évvel ezelőtt nekivágtunk, nem tudtuk, hogyan működik a segélyszervezetek világa, Magyarországon nem volt meg ennek a gyakorlata – idézte fel a kezdeteket.

Ma már ők tartanak képzéseket – a kollégáiknak, valamint egyetemekkel kötött megállapodások alapján fiataloknak is. Sőt van olyan munkatársuk, aki az ENSZ-szakembereket is felkészítő, New York-i Fordham Egyetemen óraadó oktató. Létrehozták saját biztonsági szolgálatukat, amelyben nyugdíjas rendőrök, volt terrorelhárítók dolgoznak, saját tankönyveik vannak, és azt tanítják, hogyan viselkedjünk idegen kultúrákban, mit tegyünk különböző kényes helyzetekben.

 

A belső felkészítések során hamar bebizonyosodik, hogy ki alkalmas külföldi segélyakciókra, merthogy akár

életveszélyes is lehet ilyen céllal a helyi kultúra, nyelv ismerete nélkül kimenni valahova

– adott némi betekintést a szervezet életébe. Mint kifejtette, „itt kevés önmagában a lelkesedés, a segélymunkások civilként az első vonalban dolgoznak, ott, ahol a hadseregek fegyverekkel, őrszolgálattal vannak jelen”. Még így is előfordulnak gondok, volt például, hogy kirabolták a munkatársukat, egy másiknak pedig átlőtték a combját.

Tóásó Elődénél sokkal bonyolultabb ügyeket is oldott már meg a Baptista Szeretetszolgálat
Tóásó Elődénél sokkal bonyolultabb ügyeket is oldott már meg a Baptista Szeretetszolgálat
Földi Imre / Népszabadság

A képzésekhez nincs szükségük külső segítségre – hangoztatta Szenczy Sándor, aki egy rosszul megfogalmazott nyilatkozatnak tulajdonítja, hogy híre ment: a szeretetszolgálat munkatársait a budapesti FBI-akadémián készítik fel. Szavai szerint valójában csak arról van szó, hogy a saját erőből szervezett képzéseik ugyanabban az ingatlanban zajlanak, ahol a Nemzetközi Rendészeti Akadémia is működik.

Az elmúlt húsz évük arról szólt, miként tudnak megküzdeni azzal, hogy – miközben segítő munkát végeznek – mindig valamilyen „fura figyelem" kíséri a tevékenységüket – mondta a Szeretetszolgálat vezetője.

„Ha Groznijban vagyunk, akkor az orosz titkosszolgálat, az FSZB embereinek tartanak bennünket, ha Oszétiában, akkor a csecsenek képviselőinek, ha pedig Észak-Koreában, akkor amerikai ügynököknek"

– fejtegette. De ezt nem tartja meglepőnek, hiszen „az elmúlt húsz évben hét háborúban jelentünk meg segítő szándékkal, rengeteg menekülttáborért voltunk felelősek, így az emberek felfigyelhettek arra, hogy mit keresünk ott”.

Valójában azonban semmilyen külföldi hivatalos szervezettel – főleg titkosszolgálattal – nem állnak közvetlen kapcsolatban, számukra kulcsfontosságú a politikai semlegesség – mutatott rá. Mint hangoztatta, akcióik sikere érdekében mindig a mindenkori politikai hatalommal törekednek együttműködésre, „hiszen a politikai helyzet egyik pillanatról a másikra változhat, a segélyszervezetek meg vannak".

Tóásó Elődénél sokkal bonyolultabb ügyeket is oldott már meg a Baptista Szeretetszolgálat, amely az elmúlt években több mint száz magyar állampolgárt hozott haza külföldről. Mexikóból oda eladott fiú, egy kis szigetről ott rekedt asszony, Amszterdamból, Spanyolországból vagy Svájcból pedig ott áruba bocsátott lányok is térhettek már vissza Magyarországra nekik köszönhetően – készített gyorsleltárt Szenczy Sándor.

„Nem foglalkozunk a politikai, anyagi körülményekkel. Úgy véljük, hogy ha valahol bajban van egy magyar állampolgár, akkor nem azt kell nézni, hogy került oda, mit csinál ott, hanem előbb haza kell hozni, aztán lehet vizsgálódni” – mondta.

Az ILEA nem képezte ki a baptistákat

Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége közleményben emlékeztetett arra, hogy a budapesti Nemzetközi Rendészeti Akadémia (ILEA) idén nyáron ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A ILEA regionális rendészeti képzéseket nyújt egész Európában és Közép-Ázsiában. A budapesti ILEA egyike annak az öt rendészeti akadémiának világszerte, melyeket az USA Külügyminisztériumának Nemzetközi Kábítószer- és Rendészeti Ügyek Hivatala tart fenn, az amerikai Igazságügyi, Belbiztonsági és Pénzügyminisztériummal közösen.

Az ILEA a közlemény szerint olyan rendvédelmi dolgozóknak biztosít továbbképzést, akiket saját nemzeti kormányuk jelöl, és akiket, az amerikai jogszabályoknak megfelelően, előzőleg átvilágítanak. Az ILEA nem biztosít képzést sem magánszemélyeknek, sem nem-kormányzati szerveknek. Az ILEA egyetlen esetben sem biztosított képzést a Baptista Szeretetszolgálatnak, mint szervezetnek, sem a Baptista Szeretetszolgálat alkalmazottainak – írja közleményében az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.