Hét évvel ezelőtt Tolnai Ottó Kossuth-díjas költő olyan pontosan és ihletetten méltatta a Vajdaságból Franciaországba elszármazott Nagy József táncművész és koreográfus rajzait az Eső című folyóiratban, hogy annál érvényesebbet azóta is nehéz írni Nagy képzőművészeti munkásságáról.
 |
| Nagy József (Josef Nadj) nemzetközi hírű táncos és képzőművész, a Trafó igazgatója - Konyhás István / Fotó |
Nem véletlen, hogy a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központban látható, Miniatúrák című kiállítást is a költő e mondatai vezetik be:
„Valóban, mintha csak e lapok előtt értettem volna meg az ő nagy magányát-magányosságát. Tett is róla említést, hogy egy ideje előadások után siet hotelszobájába, és rajzol hajnalig. Most már értem. Hiszen ez a világ immár erősebb. Ebbe már át lehet költözni. Élni lehet benne. Ez már egy erősebb lét tere. Igen, élni, mint a képecskék hősei élnek: egy nagy hallal az asztal alatt; egy hajóval a hasán úszva a padló végtelenjén; cövekkel, illetve makaópálcikákkal teli szájjal; söprűvel kezében, mint a mozaikpadlón álldogáló, istenszerű takarítónő, aki, lám, közömbösen fogja elsöpörni borzalom raszterévé hullott világunkat.”
