A szerzők mégsem paródiában gondolkodtak, azaz nem csak abban. Nem gagyi viccelődést akartak bemutatni, hanem profin felépített operettet. Tiszteletben tartották a műfaj sajátosságát, dramaturgiáját. Van benne szerelmi szál, csábítás, bonyodalom és félreértés – és a szokásos szerepköröket is hozták, primadonnával, bonvivánnal, szubrettel és táncos-komikussal. Erősen figyeltek a szöveg és a zene összefüggéseinek kidolgozására, és átnézték, hogyan lehet beépíteni az operettkliséket a szereplők érzelmi világába. Csak a harmadik felvonás lett kevésbé operettes, a boldog végkifejlet helyett a megszokottnál sötétebb jövőképpel zárul az előadás.
Az alkotók alapvetően nem az operett megújítását célozták meg, inkább igazabb nyelvet kerestek neki. A kaposvári színiegyetemen Mohácsi János volt a mesterképzésük szakmai vezetője, akinek kultikussá vált kaposvári Csárdáskirálynő-rendezése hatott rájuk leginkább. Mohácsi nem a romantikus, andalodós, ismert dalokat rakta egymás után, hanem a sorsokra, viszonyokra koncentrált. Így például a Túl az Óperencián mérföldekkel keserűbb lett, mint ahogy az közismert.
|
Horváth Szabolcs, Fábián Péter, Benkó Bence és Szabó Sipos Ágoston operettszerzők
Földi Imre / Népszabadság
|
A k2 alkotói közössége ugyanezt akarta megragadni: a gondolat mentén szülessenek meg az ő dalaik, előadásuk.
Az eredeti tervek szerint a menekültkérdéssel foglalkoztak volna, de belátták, túl komplex ez a téma ahhoz, hogy érdemben hozzászóljanak. Fókuszba végül a magyarság és az identitás definiálása került. Ennek egyik fő szála éppen a menekülthelyzet kapcsán rajzolódott ki. Néhány ismerős, barát – szokatlanul – a Facebookon plakatírozta magyarságtudatát, uszítva a menekültek ellen. (Míg mások ezen felháborodva szinte megtagadták magyarságukat.)
A k2-sök az elvakult nacionalizmust akarták idézőjelbe tenni, és gyűlöletkeltés nélkül megfogalmazni, hogyan legyünk „jól" magyarok. Beépítették a történetbe a fiatalok felelősségét is, foglalkoznak-e azzal, ami körülöttük történik, vagy észrevétlenül betagozódnak a rendszerbe, a „nemzeti csend" állapotát táplálva.
Persze kicsit tartottak attól is, mennyire riasztja a közönségüket ez a műfaj és a hozzá tapadó előítélet. Mostani előadásukban a szokásuktól eltérően nem a napi politikára, közéletre reflektálnak, nem szólnak ki az előadásból, mégis mindenkit érintő témáról beszélnek. Azt remélték, hogy a nézők tudni fogják, hogy nem egy szokványos operettváltozatra váltanak jegyet, ha a k2 adja elő, ráadásul a Szkénében.
k2 Színház független műhely
A k2 Színház 2010-ben alakult a Kaposvári Egyetem akkor másodéves színészhallgatóiból Benkó Bence és Fábián Péter kezdeményezésére. Az évek során a k2-höz alsóbb éves színészhallgatók, látványtervező, menedzser, dramaturg és rendezőasszisztens is csatlakozott. A társulat Budapestre költözött, és azóta is ott tevékenykedik, mint állandó játszóhellyel nem rendelkező független társulat. A Züfec című előadásukat jelölték a legjobb új magyar dráma címre, és elnyerték vele a színikritikusok díját 2015-ben, valamint abban az évben a kritikusdíjat is a 25. Thealter Fesztiválon Szegeden. Új darabjuk, a Röpülj, lelkem! zeneszerzője Horváth Szabolcs és Szabó Sipos Ágoston. A szöveget a két rendező, Benkó Bence és Fábián Péter írta.
